Idén már nem lesz kisebb az infláció

A magyar gazdaság várhatóan 2005-ben is export- és beruházás-vezérelt pályán halad, de gyorsan bővül a fogyasztás is - áll a GKI Gazdaságkutató Rt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzésében. Az exportpiacok kereslete azonban a tavalyinál kevésbé emelkedik - az EU növekedési üteme 2,2 százalékról 1,9 százalékra csökken -, és romlanak a hazai üzleti várakozások is. A gazdaságkutató intézet szerint az idén is 3,8 százalékos növekedés várható.

Januárban az ipari termelés a tavalyinál lassabban nőtt. A magyar export a tavalyinál lassabban, az import viszont gyorsabban emelkedett. Az év egészében a termelés és kivitel gyorsulása várható. Az építőipar már januárban is jól teljesített, s rendelésállománya is igen magas.

A foglalkoztatottak száma az év elején lényegében stagnált, a versenyszférában emelkedett, a költségvetésiben csökkent. A munkanélküliek száma egy év alatt 15 százalékkal nőtt, a munkanélküliségi ráta 6 százalékról 6,9 százalékra emelkedett. Ez lényegesen alacsonyabb az EU csaknem 9 százalékos átlagánál.

Csökkenthető a kamat

A kiskereskedelemben folytatódott a tavaly megkezdődött lassulás, az élelmiszer-kereskedelem eladásai csökkentek 2004 januárjához képest, a más termékeket forgalmazóké viszont 6,6 százalékkal bővült. A lakosság jövedelme januárban látványosan nőtt, ez azonban a költségvetési szektorban dolgozók 13. havi fizetésének egységesen januári kifizetésének következménye (korábban erre jellemzően decemberben került sor). A rendszeres (prémiumok, stb. nélküli) bruttó átlagkereset januárban a verseny- és költségvetési szektorban egymáshoz hasonlóan, 7,2 illetve 6,3 százalékkal nőtt. Az év egészében a reálkeresetek 4,5 százalék körüli emelkedése várható.

Az infláció januárban és februárban egyaránt markánsan, a decemberi 5,5 százalékról 4,1 illetve 3,2 százalékra mérséklődött. Ezt az év során várhatóan némi emelkedés követi, de az infláció az év egészében és az év végén is 4 százalék alatt marad.

A forint erősödése márciusban egyes külföldi befektetők egész régiónkat érintő tőkekivonása következtében megállt, de a magyar deviza továbbra is igen erős. Ennek tartós fennmaradása azért is valószínű, mivel az üzleti szféra, az állam és a lakosság devizában történő eladósodása az átváltás során tartós keresletet jelent a hazai fizetőeszköz iránt. A jegybanki alapkamat március végén 7,75 százalékra csökkent. Ez az Európai Központi Bank 2 százalékos kamatához viszonyítva - figyelembe véve az infláció rendkívül kedvező alakulását és a forint továbbra is erős mivoltát - további kamatcsökkentéseket tesz lehetővé.