Elődje módszeréhez nyúl a kormány?

A jelek szerint a jövő évi büdzsé elkészítésénél azt a gyakorlatot követi a kormány, hogy az inflációt alultervezi, és így megszorító csomagok nélkül csökkentheti a hiányt - véli Barcza György, az ING Bank elemzője, aki rámutat, hogy az előző kormány is ezzel az eszközzel tudta az 1998-as 8 százalékról két év alatt 3 százalékra csökkenteni a deficitet.

Alacsonyabb értékek

A Magyar Hírlap információi szerint a 2004-es költségvetés 3 százalékos gazdasági növekedést és 4 százalékos inflációt prognosztizálva készül, azaz a kormány mindkét mutató esetében alacsonyabb értékkel számol, mint a piac. A kormány tervei szerint jövőre csak minimális béremelésre számíthatnak a közszférában foglalkoztatottak, és a versenyszférában is mérsékelt marad a bérdinamika. A jövő évi büdzsé kiadási főösszege nominálisan 7 százalékkal emelkedhet az ideihez képest.

Kételyek a kormányban

A kormány elkötelezettnek tűnik az államháztartási deficit csökkentése kapcsán, bár Veres János pénzügyminisztériumi államtitkár szavai arra utalnak, hogy a kabinetben is megfogalmazódtak kételyek az idei 4,5 százalékos deficitcél tarthatóságával kapcsolatban. Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy az idén várható 4,5-5 százalékos GDP-arányos deficit 1-1,5 százalékponttal csökkenhet jövőre, vagyis a hiány 3,5 százalék lehet 2004-ben.

Alacsonyabb társasági adó?

A Világgazdaság tegnap megjelent információi szerint a kormány a társasági adó kulcsát a jelenlegi 18 százalékról 12 vagy 15 százalékra csökkentené az ország tőkevonzó képességének javítása érdekében. A Napi Gazdaság úgy tudja, hogy a pénzügyi tárca csütörtökön foglal állást a kérdéssel kapcsolatban. László Csaba pénzügyminiszter azonban már szerdán este úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy a PM nem készül a társasági adókulcs mérséklésére. A társasági adó kulcsának csökkentése jelentős változást hozna a kabinet gazdaságpolitikájában, a kormány eddig ugyanis mereven elzárkózott az ilyen jellegű felvetésektől. Barcza szerint a ráta 6 százalékpontos mérséklése 130 milliárd forinttal - a GDP 0,7 százalékával - csökkentené a büdzsé bevételeit, bár ezt a hatást ellensúlyozhatja, hogy az alacsony adóteher miatt több vállalat profitjának magyarországi kimutatása mellett dönthet.