További Magyar cikkek
A piaci várakozások szerint márciusban végre a csúcsra érhet a fogyasztói infláció. A NAPI Gazdaság által megkérdezett elemzők ugyanis – a Reuters-felmérés eredményéhez hasonlóan – átlagosan 9,0 százalékos év/év adatra számítanak a januári 7,8 százalék és a februári 8,8 százalék után. A márciusi adatokat szerdán teszi közzé a KSH.
Áprilisi bizonytalanságok
A legnagyobb bizonytalanságot annak megítélése okozza, hogy a sokféle hatás és a statisztikai hivatal módszertana eredőjeként áprilisban 0,1-0,2 százalékponttal már lefelé tart-e az infláció, vagy pedig marad a márciusi csúcsán. Az év eleje óta több, különböző időpontban életbe lépett, a fogyasztói inflációban elnyújtva megjelenő hatósági árváltozás történt.
A vizitdíj és a kórházi napidíj okozta árváltozás egyik fele a februári, másik fele pedig a március havi fogyasztói árindexben jelent meg, mivel az intézkedés február közepén lépett hatályba. A lakossági vezetékes gáz esetében a drágulás a februári indexben jelent meg, csakhogy a támogatási igényeket március végéig lehetett benyújtani, így várhatóan március–májusban – a számlák rendezése után – a csoport árindexe kissé csökken. A távfűtésnél pedig az árváltozás januártól márciusig elnyújtva jelenik meg a KSH statisztikájában.
Márciusra nehéz számszerűsíteni az átalakult lakossági gázár-támogatási rendszer hatását, a gyógyszerár-változásoknál pedig összességében kis csökkenésre számítok – mondta lapunknak Németh Dávid, az ING szakértője. A hónapban drágultak az élelmiszerek. Ráadásul a korábbi hónapokkal szemben az idei harmadik hónapban emelkedett a benzinár, sőt áprilisban tovább nő. Németh szerint a fogyasztói árindex márciusban tetőzött, ám áprilisra egyelőre nem számít apadásra. A 12 hónapra visszatekintő drágulási ütem csak augusztus-szeptemberben csökkenhet látványosan.
A maggal nincs baj
Az OTP szakértői szerint a márciusi inflációs adat elérheti a 9,1 százalékot, majd a következő hónapban is azon a szinten maradhat a drágulás. Ezzel együtt úgy látják, hogy jól alakul az MNB által leginkább figyelt maginfláció. Emellett a monetáris politika számára a bérinfláció alakulása is különösen fontos. A piac várakozásai szerint a kamatot egyelőre 8 százalékon tartó jegybank a következő hetekben továbbra is árgus szemekkel figyeli majd, nem okoz-e tartós inflációs hatásokat az év eleji áremelkedési hullám.
Az utóbbi hetekben tartósan a 250-es euróárfolyam alatt tartózkodó forint is jót tesz az árindexnek. Ugyanis azonnal, a gyakorlatban két-három hét után megjelenik az élelmiszerárakban, ahol már 0,2-0,3 százalékra becsülhető a hatása – mondja Németh. Az erős forintnak elsősorban az energiaárakon keresztül, 7-8 hónap után érezhető átgyűrűző hatása a gyakorlatban azonban nem érvényesül, mivel a világpiaci árak amúgy is emelkedtek.
A jelek szerint az ipari cégek tavalyi lendülete 2007-ben is kitart, az ágazat termelése ugyanis a januári 11 százalék után februárban kiigazítatlanul és munkanaphatástól megtisztítva egyaránt 10,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest - adta hírül a KSH. Februárban a kiigazított ipari termelési index januárhoz képest 0,3 százalékkal emelkedett. Így a termelés volumene az év első két hónapjában 10,8 százalékkal haladta meg a tavalyit.