További Magyar cikkek
12 hónap alatt, 2006. áprilishoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 12,2 százalékkal emelkedtek @ndash; tette közzé a KSH. Ezen belül jelentősen drágultak a péksütemények 30,3, a liszt 29,4, a kenyér 22,5, a cukor 22,2, a baromfihús 19,5, valamint a tojás 14,5 százalékkal. A háztartási energia átlag feletti 31,9 százalékos áremelkedésén belül, a vezetékes gáz 53,3, a távfűtés 38,7, az elektromos energia ára 21,2 százalékkal nőtt. A szeszes italok, dohányáruk (7,2%) és a szolgáltatások (7,3%) árnövekedése az átlagosnál alacsonyabb volt, ez utóbbin belül a csatornadíj 16,7, a szemétszállítás díja 15,0, a vízdíj 12,4 százalékkal nőtt. Szintén átlag alatti áremelkedés volt tapasztalható az egyéb cikkek (4,0%), valamint a ruházkodási cikkek (1,3%) esetében. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint 2006. áprilisban.
Egy hónap alatt is drágultak az élelmiszerek
Egy hónap alatt - 2007. márciushoz viszonyítva - az élelmiszerek árai egy százalékkal emelkedtek. Növekedett az idényáras élelmiszerek (7,3%), a kenyér (1,9%), a gyümölcs-, zöldséglé (1,6%), valamint a péksütemények (1,4%) ára. Árcsökkenés volt megfigyelhető a sertéshús (2,1%), a cukor (1,7%) és a szalámi, szárazkolbász, sonka (1,4%) esetében. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek árai az előző hónaphoz képest 0,2 százalékkal drágultak. A legnagyobb mértékben (2,1%) a ruházkodási cikkek árai emelkedtek, az ilyenkor szokásos szezonális változásoknak megfelelően. A szolgáltatások körében az átlaggal közel megegyező (0,4%) mértékű árnövekedés volt megfigyelhető. A szeszes italok, dohányáruk (0,2%), valamint az egyéb cikkek (0,3%) az átlagosnál kisebb mértékben drágultak, ez utóbbin belül a járműüzemanyag-árak 3,0 százalékkal emelkedtek, a gyógyszer, gyógyáruk árai 2,0 százalékkal csökkentek. A tartós fogyasztási cikkek árai összességükben nem változtak az előző hónaphoz viszonyítva.
Pozítiv a kép
Az adatok összességében megfelelnek az elemzői várakozásoknak, sőt, a portfolio.hu-n felmérésében született 8,9-es mediántól még kissé el is maradnak. Bebesy Dániel, a CIB elemzője ugyanakkor az Indexnek azt is kiemelte, a friss adat egyben azt is jelzi, hogy márciusi 9 százalékkal tényleg minden bizonnyal túljutottunk az infláció tetőpontján.
További jó hír – értékelt az elemző –, hogy a maginfláció februári és márciusi emelkedése után csökkenést mutat. Márpedig ez volt az egyik, a jegybank értékelésében kiemelt, az inflációs pályát veszélyeztető pont, így az MNB aggodalmai alább hagyhatnak. Ugyanezt erősíti, hogy a szolgáltatások árának emelkedése is átlag alatti volt.
Jöhetne a kamatvágás, de
Fentiek alapján további megerősítést nyerhet az a várakozás, hogy az MNB májusban hozzákezd, elsőként egy negyedszázalékos vágással a kamatcsökkentéshez – mondta Bebesy Dániel. Ugyanakkor vannak ez ellen szóló fejlemények is: elsősorban a forint az utóbbi napokban elindult gyengülése, mely a feltörekvő piaci országok devizáinak mozgását követi. Miután az USA jegybankjának szerepét betöltő FED legutóbbi megnyilatkozása kétségessé tette az ottani kamatcsökkenést, a dollár erősödésnek indult, és ez negatívan hatott a feltörekvő piacokra. Ugyanakkor a forint még mindig 250-en belül tartja az eurót, a kérdés az lehet, hogy amennyiben fölé kerül, akkor az MNB mennyire helyezkedik kivárásra azt illetően, vajon átmeneti, vagy trendszerű gyengülés a mostani. A kamatcsökkentés előtt, a jövő héten kerülnek nyilvánosságra a bérnövekedésről szóló statisztikák is, melyek ugyancsak befolyásolhatják a monetáris tanácsot.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
