További Magyar cikkek
Áprilisban 8,9 százalékos volt az infláció - legalábbis a portfolio.hu által megkérdezett 14 elemző előrejelzésének konszenzusa szerint. A 9 százalékos márciusi adat után ez csupán minimális mérséklődést jelent, mégis azt sugallja, hogy az infláció megkezdi - várhatóan hosszú ideig tartó - csökkenését.
A kis mértékű esés ellenére az elemzők nagyon egységesek a csúcs megítélésében, hiszen az előrejelzések szóródása igen kicsi. Emelkedést senki nem vár, mindössze egy előrejelzés szerint volt áprilisban az egy hónappal korábbival megegyező az infláció mértéke. Igaz, a másik irányba sem szállt el senki fantáziája: egyetlen 8,7 százalékos prognózis mellett 8,8-8,9 százalékos előrejelzések váltogatják egymást - utóbbiból van több. A magas indexért elsősorban a benzinárak emelkedése felel.
Ezzel együtt a meglepetés benne van a levegőben, hiszen 0,1-0,2 százalékpontos eltérések megszokottak, bizonytalanság pedig most is van bőven. Elvileg csökkentek a gyógyszerek árai, ám ez már márciusban is így volt, mégsem látott belőle az árstatisztika semmit. Örök kérdés, hogy miként alakulnak a szinte előrejelezhetetlen feldolgozatlan élelmiszerárak, illetve mennyire hat az erős forint az iparcikkekre. Ha csak ezeket a hatásokat tekintjük, akkor is elegendő faktor van ahhoz, hogy pár tizeddel felfelé tolják az indexet - mondja Nyeste Orsolya, az Erste Bank szakértője, aki azért szintén inkább a kis mértékű csökkenésre tesz.
Nyári stagnálás
Nem csupán áprilisban, hanem az azt követő hónapokban sem várható, hogy az infláció meredek zuhanásba kezdjen. Augusztusig 8 százalék körüli szintig (talán kicsivel ez alá) araszolhat le az index, a sebességet például a májusi tömegközlekedési drágítások is visszafogják. További érdekes kérdés, hogy mi történik az élemiszerárakkal: nyár végéig a friss terméseredmények is átgyűrűznek a fogyasztói termékekbe. Ennek kapcsán Ambrus Gábor, a 4cast londoni elemzője felfelé mutató kockázatokat lát az elmúlt hetek kedvezőtlen időjárása miatt. Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő portfolió-menedzsere viszont ezen a területen a magas árszint miatt inkább lefelé lát nagyobb elmozdulási lehetőséget.
Szeptemberben jöhet a zuhanás
Gyakorlatilag egységes abban is az elemzők véleménye, hogy szeptemberben látványos beszakadás érkezik el. Ennek oka, hogy a kiigazítási csomag első nagy árfelhajtó intézkedései (például az áfa-emelés) ekkorra kerülnek bele a bázisba, így az index automatikusan csökken. Eszerint szeptemberben 5,4 százalékra süllyedhet az infláció. Mindössze egyetlen elemző számol úgy, hogy a nagy esés inkább októberben jön el, a többi prognózis 5,7 és 5,2 százalék között szóródik.
Az utolsó negyedévben aztán ismét visszafogott lesz a dezinfláció, a konszenzus szint mindössze további 0,3 tized százalékpontos mérséklődés jöhet decemberig. Samu János, a Concorde elemzője például ennél is pesszimistább, ő 0,1 százalékpontos emelkedésre számít, elsősorban azért, mert erre az időszakra a világpiaci olajárak emelkedését várja.
Hiperoptimista várakozások
A jövő év végi kilátásokat illetően a várakozások a leginkább befolyásolók, és e tekintetben a piac nagyon optimista. A múltbeli tapasztalatok alapján azt várhatjuk, hogy az egyszeri ársokk nem hagy erős nyomot a várakozásokon - indokolja álláspontját Török Zoltán, a Raiffeisen szakértője. (Igaz, ehhez hozzátehetjük azt is, hogy a kedvező tapasztalatok mögött az EU-csatlakozás negatív ársokkja, illetve egy áfa-csökkentés állt, utóbbi esetében nem is olyan egyértelmű eredményekkel.)
A várakozások beragadásától annak ellenére sem tartanak a közgazdászok, hogy eközben felhívják a figyelmet: a lakosság fogyasztássimítása nagyobb lehet az év elején elképzeltnél. Ezzel kapcsolatban érdemes még megvárni néhány adatot, ugyanis a reálbér, a kiskereskedelmi forgalom és a hitelfelvételi adatok nem igazán állnak össze egységes képpé - int óvatosságra Trippon Mariann, a CIB munkatársa. Ugyanakkor a kereslet mérséklődése jelentős - mondja Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője - ráadásul a terveknek megfelelő költségvetési folyamatok tartósan erős árfolyamszintet biztosítanak. E kettő tényező pedig elegendő hűtő hatást jelent az inflációra nézve.
Ezt a nézetet osztja szinte a teljes elemzői kar, így a 2008 decemberi előrejelzés konszenzusa a jegybank 3ą1 százalékos inflációs céljának teljesülését ígéri. Ráadásul a 3,2 százalékos medián szintén igen szűk előrejelzési tartományból áll össze: a prognózisok 3-3,5 százalék között szóródnak.
A szakértők által megnevezett kockázatok elsősorban a bérek és a piaci szolgáltatások alakulására vonatkoznak. Ám egyelőre az a konszenzusos álláspont, hogy a bruttó bérek gyors emelkedése mögött a gazdaság fehéredése áll, ez pedig nem okoz inflációgerjesztő többletkeresletet. Így tehát a középtávú inflációs kép nem rossz - összegezhető a felmérés eredménye.