További Magyar cikkek
Ha elfogadják, tilos lesz nyilvános felhívás útján tagokat toborozniuk, illetve a hozam mértékét közzétenniük - nyilatkozta az Indexnek Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF)kommunikációs tanácsadója.
(Az inkriminált szövetkezetek az összes általunk megkérdezett szakértő egybehangzó véleménye szerint álcázott betétgyűjtést végeznek, kihasználva a szövetkezeti törvényt. Az új belépők befizetéseit ugyanis "tagi kölcsönnek" nevezik, amelyet elvileg ingatlanvásárlásra kapnak, majd előre meghatározott idő múlva garantált - és persze példátlanul magas - hozammal megfejelve adnak vissza.)
A becsületes szövetkezetek is tönkremehetnek
Vagyis a modern háborúk mintájára a kommunikációs vonalak megbénítása megoldás? - horgadt fel bennünk a mindenkiben megbúvó törpe Tommy Franks tábornok. Úgy tűnik igen, egy érintett köztisztviselő szerint ugyanis a szövetkezetek annyira ügyesen használták ki a kiskaput, hogy magától a "kölcsöngyűjtéstől" direktben nem lehet eltiltani őket. Ugyan felmerült a tagi kölcsön, mint olyan, megszüntetése, ám ezt elvetették, mert lehetetlen helyzetbe hozta volna a valódi mezőgazdasági szövetkezeteket. Ezek adott esetben valódi tagi kölcsönből vesznek mondjuk traktort.
Egy Indexnek nyilatkozó jogi szakértő viszont úgy látja, hogy a Felügyelet "árnyékra vetődött", amikor a módosító javaslatban a tagi kölcsön nyújtását tervezte ellehetetleníteni. Szerinte ugyanis nyilvánvaló, hogy tagi kölcsön gyűjtése álnében valójában álcázott inga5tlanalapok betétgyűjtéséről van szó, ami már a PSZÁF hatóköre.
(Érdekes mellékszál, hogy a reklámstop nyilván el fogja lehetetleníteni a becsületesen működő ingatlanszövetkezeteket is.)
Összehangolt támadás
Az államigazgatásban dolgozó informátoraink szerint egyszerre lépnek most fel a gyanús vállalkozások ellen a cégbíróságok (amelyek a bejegyezést tudják visszautasítani, bár ez a betétgyűjtést igazából nem akadályozza), a rendőrség (amely információink szerint két ilyen ügyben is nyomoz és egy cégvezetőt már előzetesbe is zártak), illetve a felügyelet. Ők azt próbálják kiszűrni, hogy nem folyik-e betétgyűjtés, ami elvileg tilos lenne és pénzintézeti tevékenységnek minősül.)
Nem ilyen elégedett az állami fellépéssel az állampolgári jogok biztosa. A Nemzetbiztonsági Hivatal is vizsgálódik
A Magyar Hírlap információi szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal pénzmosás gyanúja alapján vizsgálódik több ingatlanszövetkezet ellen. Ezek az ingatlanszövetkezetek évi húsz százalék fölötti nyereséget garantálnak, az összeget elvileg ingatlanok vételéből és el-, illetve bérbeadásából kellene kitermelni. A szövetkezetek saját bevallásuk szerint ara számítanak, hogy az EU-csatlakozás után az egekbe szöknek a lakásárak, addig pedig saját vagyonukból állják a hozamot.
A lap információi szerint egyes szövetkezetek pusztán minél magasabb hozamot akarnak kifizetni, hogy gyorsan feléljék vagyonukat - amely vagyon eredetét senki sem vizsgálhatja, hiszen az adott szövetkezet még nincs is bejegyezve, de ettől még addig működhet. E szövetkezetek a mesés hozamot felbérelt "ügyfeleken" keresztül gyakorlatilag önmaguknak fizetik ki, ezzel legalizálva kétes úton szerzett vagyonukat. A lap szerint a pénzek nagy része Ukrajnából származik.
A Felügyelet tehetetlen?
Az ügyfelek pénze igen nagy veszélyben van, ugyanis a szövetkezeteket nem ellenőrizheti a Felügyelet, mivel elvileg nem betétet gyűjtenek, ráadásul a befizetett összeget az állam nem garantálja, így ha bukik a szövetkezet, akár az egész befizetésünk elúszhat. Egy szakértő arra hívta fel a figyelmünket, hogy egyelőre azért nem dőltek be sorra az irreális hozamot ígérő vállalkozások, mert a legtöbb idén év elején alakult és a legrövidebb lekötési idő általában 3 hónap, így még keveset kellett visszafizetni. Fizetésképtelenségre ugyanakkor volt már példa - eddig a Profit-Extra tűnt el a süllyesztőben.
Luxusszálló a "Szent-István-hegyen"
A magas hozamot ígérő Vertical-Invest szövetkezet, amely újsághirdetés útján keres befektetőket, saját bevallása szerint ötcsillagos szálloda építését tervezi a Széchenyi-hegyen. A cég honlapján egy-két hónapra 15 százalék éves nettó hozamot ígér, 3-5 hónapra a befizetett összegtől függően 17-19 százalékot, 6-12 hónapra 18-20 százalékot. (Nagyjából ezek az ígéretek jellemzők az összes társaságnál). A Magyar Nemzet információi szerint azonban a tervről az önkormányzat nem tud, a hivatal szerint a cégnek nincs építési engedélye. Sőt, a szövetkezet által megjelölt telkek egy része magántulajdonban van és nem is eladó. Tovább erősítheti gyanúnkat, hogy a honlapon Széchenyi-hegy helyett Szent István-hegy szerepel.
Pilótajáték is lehet
Előzetes letartóztatásba helyezték a Duna Profit Ingatlanbefektetési és -hasznosító Szövetkezet (DP) elnökét, mert nem lehet tudni, pontosan hova lett az 1300 szövetkezeti tag milliárdos befektetése, közölte a HVG 2002 májusában. A DP a nyomozók álláspontja szerint úgy működik ez, mint egy pilótajáték: amíg jönnek az újabb és újabb befektetők, van miből kifizetni a régieket, s ez átmenetileg megalapozza a szövetkezet hitelét. A gyanú szerint a Duna Profit a tagok tőkéjének csak a töredékéből vásárolt ingatlanokat, a pénz nagy része Lengyel és feltételezett vállalkozótársai zsebébe vándorolt.
Sokkal többet is tehetne az ügyészség, a Felügyelet és a cégbíróság a "szövetkezetek" ellen - vélekedett kérdésünkre Lenkovics Barnabás ombudsman. Szerinte az ingatlanszövetkezetek egyértelműen ingatlanbefektetési alap-kezelést és gyűjtést végeznek, amit tagi kölcsönnek álcáznak. Ezért a PSZÁF felléphetett volna, felszólítva őket a tevékenység abbahagyására, de a Felügyelet "kihátrált". Lenkovics szerint az ügyészség is indíthatna eljárásokat hivatalból, a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság pedig per kezdményezése nélkül is eljárhat.