Döcögve alakul az ingatlanadó

Áprilisban kerülne a kormány elé a tervezet, amiről júniusban szavazhatnak az Országgyűlésben. Kész tervezetről azonban szó sincs - állította egy kormány közeli forrás, aki szerint a közelmúltban a lapokban felbukkant, a Pénzügyminisztériumnak tulajdonított javaslatok nem fedik a valóságot.

Már csak azért sem fedhetik, mert még az sincs eldöntve, hogy lesz-e adómentes értékhatár, és ha igen, milyen érték alatti ingatlanok kerülnek ebbe a körbe. Úgy tudni, az ősz folyamán tervbe vett, 20-30 milliós értékhatárhoz képest alacsonyabb szintre lőnék be az adómentességet. Emlékezetes, Katona Tamás államtitkárnak azért kellett távoznia a tárcától, mert egy konferencián 9,5 millió forintos értékhatárról beszélt. Akkor a minisztérium cáfolta Katona szavait, de az kizárt, hogy vaktában lőtt volna az államtitkár - vélhetően a különböző javaslatok közt ez is szerepelt.

Szakma és politika

Mostanra tehát közeledhetett egymáshoz a szakma (PM) és a politika (kormány, kormánypártok) álláspontja a kérdésben. Egyes vélemények szerint utóbbiak arra szeretnének ügyelni, hogy a fő szavazóbázisuknak számító, többlakásos ingatlanokban élők a lehető legolcsóbban megússzák az adót. A tulajdonolt ingatlan értéke alapján vélhetően a 10-20 millió forintos sávban találjuk a legtöbb szocialista szavazót. A szakmai érvek amellett szólnak, hogy egyáltalán ne legyenek adómentes ingatlanok.

A szocialista frakció még nem öntötte egységes formába elképzeléseit - közölte egy frakciótag. A rendelkezésre álló információk alapján úgy vélik, szükség lesz az adómentes értékhatár meghatározására, ám vitatják, hogy annak 10 millió forint vagy a fölött kell feltétlenül lennie. Az adómentességre példaként a tanyavilágban található, pár milliót érő ingatlanokat hozták fel, de szerintük figyelembe lehetne venni a már működő, ingatlanokhoz kapcsolódó adók körében adott mentességeket is. Ez alapján például a nyugdíjasok is kikerülhetnek az adófizetők köréből. Az MSZP szerint szükséges annak is a mérlegelése, hogy mekkora költséggel jár az adó kivetése, beszedése. Most egy olyan struktúrában gondolkoznak, amely alacsony adómentes értékhatárt és progresszív adózást alkalmazna. Még nem egyeztettek elképzeléseikről a Pénzügyminisztériummal, erre a közeljövőben kerülhet sor.

A luxusadónak vége

Az ingatlanadó mellett szükségtelenné válik a tavaly bevezetett luxusadó, így szinte biztosra vehető a megszüntetése. Ebből az adóból 1 milliárd forint bevételnek kellett volna befolynia az önkormányzatokhoz a pénzügyi tárca tervei szerint, ennél azonban kevesebb lett a bevétel. Az ingatlanadó bevezetése sem elsősorban a bevételek gyarapítását szolgálná, hanem az adórendszeren belül egy új struktúra létrehozását. Persze idővel a bevételek is emelkednek, ráadásul az ingatlanadózás nem konjunktúrafüggő, így jobban tervezhető, és az adócsalás lehetősége is jóval korlátozottabb, mint más adók esetében.

A szocialisták szerint az iparűzésin kívül a többi helyi adó sorsát is megpecsételné az ingatlanadó. Ebbe a körbe tartozik a telek- és építményadó, illetve a kommunális adók. Ez egyben egy újabb kérdést is felvet a lapunknak nyilatkozó politikus szerint, éspedig hogy beletartozzék-e az új adó alapjába a be nem épített vagy mezőgazdasági célra hasznosított ingatlan. A felvetés jelzi, hogy sok kérdésre nincs még válasz az ingatlanadózással kapcsolatban.

Az arányok megváltoztatása

A kormány jogalkotási tervében szerepel még egy adótörvény módosítása. A regisztrációs adót az uniós jogharmonizációs követelmények miatt kell "kipofozni", ami azért fura, mert ezzel az indokkal tavaly is módosították a törvényt. Most a jogorvoslati lehetőségek tisztázása miatt van szükség a márciusra időzített változtatásra.

Nem kapott még felkérést a pénzügyi tárca, hogy kezdjen hozzá az adórendszeren belüli arányok megváltoztatását szolgáló törvénytervezetek kidolgozásához - értesült a Napi Gazdaság. Az elmúlt napokban Gyurcsány Ferenc kormányfő és Kóka János gazdasági miniszter is amellett foglalt állást, hogy ha lehet, csökkenteni kell az élőmunka terheit, de a kieső bevételt az adórendszer más elemeinél (például a vagyont terhelő adókkal) pótolják. A miniszterelnök szerint akkor kell lépni, ha a megszorító csomag érzékelhetően visszafogja a gazdasági növekedést. Hamarosan meg kell születnie viszont a politikai megrendelésnek, ha már 2008-ban változtatni akarnak az adórendszeren, ehhez ugyanis az előkészítő munkát tavasszal kell elvégezni.

Nem kell elhamarkodni

A szocialista frakció egy tagja ugyanakkor úgy véli, nem kell elhamarkodni a váltást. Annak céljával egyetért, de úgy látja, a bevételi struktúra átalakításába csak alapos előkészítés után szabad belevágni; erre leghamarabb az aktuális konvergenciaprogram "érdemi" részének teljesülése után - vagyis 2009-2010 környékén - lát lehetőséget.

Más véleményen van az SZDSZ. Arra ők sem látnak lehetőséget, hogy 2008-tól csökkenjen az általános adóteher (ezt 2009-től tartják megvalósíthatónak), ahhoz viszont ragaszkodnak, hogy az adóstruktúrán belül megkezdődjön a súlypontok áthelyezése a vagyoni típusú adók felé. Horn Gábor frakciótag szerint csak egy ilyen adóreform részeként tudják támogatni az ingatlanadót, szimpla tehernöveléshez nem járulnak hozzá.