Egy évet csúszhat az ingatlanadó

Politikai egyeztetés ingatlanadó ügyben a koalíciós pártok között jelenleg nem zajlik – minden erejüket lefoglalja, hogy a vizitdíjrendelet február 15-től elfogadhatóan működjön –, ám az SZDSZ azt akarja elérni a miniszterelnöknél, hogy az ingatlanadó az adóreform része legyen, s ne jelentsen további adóemelést.

Bevezetés

A parlament csak az őszi ülésszakon, az adótörvények vitájában dönthet ezen adónem esetleges 2008-as bevezetéséről, ez azt jelenti, hogy a végleges változat kidolgozása akár a nyárra is elcsúszhat. A bevezetés és a költségvetési bevétel dátuma közötti ellentmondás is mutatja, hogy óriási a bizonytalanság a döntéshozók szintjén az ingatlanadó gyakorlati működtetésében.

Az a változat, amely egy évvel elcsúsztatná a bevezetést (vagyis amelyik 2009-től számol bevétellel), azért aggályos, mert a konvergenciaprogramban az szerepel: 2008-tól lépne hatályba ez a sarc. A határidő esetleges kitolása annak fényében is furcsa, hogy a kormányfő és a pénzügyminiszter is több ízben határozottan kiállt a 2008-as bevezetés mellett.

Ötletelnek

Az ingatlanadó részleteinek kidolgozása tehát még csak az ötletelés szintjén zajlik, csupán az a „rendező elv” létezik, miszerint a lehető legszélesebb körre legyen kivethető. A tervezett bevételt csak megbecsülni tudják a kormánypárti frakciókban, évente 100–200 milliárd forint közé teszik, de a többség szerint inkább az alsó határhoz lehet majd közelíteni az összeget.

Mindenkire kivetik ezt az adót, ám nem mindenkinek kell majd fizetni – mondták a Világgazdaságnak szocialista politikusok. Szerintük szociális vagy területi mentességet kellene beépíteni a rendszerbe, vagy más alternatívákat (adóból való leírhatóságot). Nyitott kérdés az adókulcs: 0,1–0,5 százalék között futnak a variációk, s nem lezárt az adómentességet élvezők köre sem.

Az azonban egyelőre nem világos, hogy ezek a számok csak a lakóingatlanokra vonatkoznak-e, vagy a vállalkozási célú ingatlanok után is kellene ilyen jellegű sarcot fizetni. Az sem tudható, hogy ez a bevétel az önkormányzatokat illetné-e meg, vagy a központi költségvetés gazdálkodhatna-e vele. Ötletként merült fel, hogy a luxusadóhoz hasonlóan értékövezetekbe sorolják az ingatlanokat, s önbevallással állapítsák meg az ingatlanok értékét. Felmerült az is – bár állítólag nem aratott sikert –, hogy az ingatlanadó helyett telekadót vessenek ki, amelyen a tulajdonosok osztoznának.

Mekkora legyen?

Egy korábbi elképzelés szerint március 1-jéig kellett volna a tervezetet a parlament asztalára tenni, ennek azonban már nem sok esélye van – vélik a kormánypárti frakciókban. A szocialisták egy része egyébként „fékezett habzású” ingatlanadót vetne ki, azaz olyant, amely a rendszer indulásakor nem okozna a lakosságnak húsba vágó tételt. Ennek indokaként az hangzott el, hogy hozzávetőleg két év tapasztalatai után lehetne korrekten kiszámolni, milyen bevételt eredményez, illetve működőképes rendszerré vált-e.

Csak a tapasztalatok után derülhetne ki, hogy az ingatlanadó képes-e más adóelemet kiváltani, bár elvileg lehetne komplexen kezelni a kérdését, ahogy az SZDSZ kéri – tették hozzá. A liberálisok szerint egy nem végleges rendszer kidolgozása kiszámíthatatlan helyzetet teremtene, s mint feltették a kérdést: a 2010-es választási évben melyik párt akarna majd adót emelni? Politikai szempontból azért is lenne racionális minél előbb döntésre vinni az ügyet, mert 2009-ben is lesz választás, igaz, európai parlamenti.