Adócsökkentés elhalasztva, hiánycél leszállítva

Az idei költségvetési hiánytervet az eddigi 3,8 százalékról 3,4 százalékra, a jövő évit pedig a konvergenciaprogramban vállalt 3,2-ről 2,9 százalékra mérsékli a kormány - jelentette be Gyurcsány Ferenc kormányfő a frakcióvezetőkkel folytatott egyeztetésen. Ennek jelentőségét az adja, hogy az eszkalálódott pénzpiaci helyzetben, a pánik közepette demonstrálni kell a befektetők felé, hogy az amúgy még mindig sérülékeny Magyarország csökkenti a külső finanszírozási igényét, az eddig gondoltnál is jobban mérsékli az államháztartási deficitet.

Azzal jó tisztában lenni, hogy az idei 3,4 százalékos hiánycél nem feltétlenül nagy tett, ugyanis, mint arról nemrég beszámoltunk, információink szerint a Pénzügyminisztériumban néhány hete már nagy valószínűséget adtak annak, sőt, szinte biztosra vették, hogy 3,5 százalékos deficit eléréséért szinte semmit sem kell tenni. Igaz, az azóta eszkalálódott pénzpiaci válság az előrejelzést, a piaci szereplők viselkedésének előrelátását nagyban megnehezítette, így a bevételek pontos prognosztizálása nehezebbé vált.

Ráadásul ha idén kisebb lesz a hiány az eddig gondoltnál, az önmagában - a bázishatás miatt - megkönnyíti a jövő évi kisebb deficit elérését.

A kabinet 12 pontos intézkedéscsomagot ajánl az ellenzéki pártoknak, amelynek része, hogy a jövő évre előirányzott, 150 milliárdos adócsökkentési programot elhalasztják. Ehhez Gyurcsány hozzáfűzte, hogy ha a kitűzött hiánycél teljesítése mellett szabad források állnak rendelkezésre, akkor azokat vagy hiány-, vagy adócsökkentésre fordítják. Az Új Tulajdonosi Programot (az állami vállalatok részvényprogram keretében való magánosítását) felfüggesztené a kormány. A 2009-es évre vonatkozó és a parlament elé benyújtott adótörvényeknél a kormány az egyszerűsítésre és a fehéredésre vonatkozó javaslatokat őrizné meg, a tizenkettő, adómértékre vonatkozó lépést vonná vissza, venné ki a törvényből - mondta Veres János pénzügyminiszter.

A kormányfő azt kérte a munkaadók és a munkavállalói vezetőktől, hogy a 2009-re vonatkozó bértárgyalásokat függesszék fel, júniusig ne legyen béremelés, csak annyi, amely a bérek reálértékét szinten tartja, tehát csak az inflációnak megfelelő mértékben emelkedjék az alkalmazottak bére.

Az ellenzéki pártoktól azt kérte, fogadják el legalább kétharmados többséggel a parlamentben a közpénzügyi csomagot, építsék be az SZDSZ költségvetési plafonját, a Fidesz költségvetési tanácsra vonatkozó kezdeményezését és a közpénzügyi felelősséget célzó csomag vonatkozzon az önkormányzatokra is.

Két már ismert intézkedést is megismételt a miniszterelnök. A betétesek korlátlan állami garanciát kapnak, és új növekedési pályát vázolnak fel, erre az új GDP-pályára tervezik újra a költségvetést. A 2009-es növekedési számra nem mondott konkrétumot a kormányfő, csak jelezte, az a piaci konszenzushoz igazodhat. Emlékeztetőül: a legfrissebb piaci várakozások szerint 1,5 százalékos lehet jövőre a bővülés, bár hallani ennél jóval alacsonyabb növekedési prognózisokról is.

A pártok reakciói

A parlament ellenzéki frakcióinak vezetői - kritikáik megfogalmazása mellett - nyitottnak mutatkoztak a miniszterelnök 12 pontos pénzügyi javaslatát illetően a pénteki egyeztetésen, ugyanakkor a Fidesz és az SZDSZ is időt kért a csomag áttanulmányozására - tudósított az MTI.

A Fidesz és a KDNP továbbra is ragaszkodik a költségvetés és az adótörvények visszavonásához - mondta Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője és Semjén Zsolt, a KDNP képviselőcsoportjának vezetője. A Fidesz nem támogatja az adócsökkentés elhalasztását, a KDNP pedig nem ért egyet a bérbefagyasztással - derült ki a két párt parlamenti frakcióvezetőjének nyilatkozatából még. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: a szakértők szerint a pénzpiaci válság akkor csaphat át reálgazdasági válságba, ha a gazdaság nem kap sürgősen pénzt. A gazdaság úgy tud a legkönnyebben pénzhez jutni, ha eleve ott marad a pénz, azaz adócsökkentésre van szükség - tette hozzá. Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője szerint egyértelműen arról van szó, hogy bérbefagyasztásra készül a kormány, vagyis a bérből és fizetésből élő emberekkel akarja megfizettetni a terheit mindannak, ami történik.

Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője azt mondta, az SZDSZ elfogadta a közpénzügyi törvény, a költségvetési plafontörvény, a költségvetési tanács, illetve a reáladósság-tartás és a deficitkritériumok ügyeinek egy csomagba gyúrását. A liberális politikus az adótörvényekről szólva leszögezte: semmi olyan adójavaslattal nem állnak elő, amely a "tervezett makropálya ismeretében a költségvetési egyensúlyt veszélyeztetné, mert ma ez a legfontosabb". A frakcióvezető szerint azonban nem lehet feladni az adóegyszerűsítésre vonatkozó terveket, és a makropálya ismerete mellett meg kell vizsgálni, hogy a versenyképességre vonatkozó intézkedésekből mit lehetne megtartani. A liberális politikus az javasolta,hogy a liberálisok által már megfogalmazott adóreform alapot nevezzék át stabilitási és adóreform alapnak. Jöjjön létre egy virtuális, vagy valós számla, amelyen a bevételtöbbleteket, kiadási megtakarításokat lehet gyűjteni, és amely ezzel lehetőséget teremtene a további adó- és deficitcsökkentésre. Szerinte így kontroll alatt lehetne tartani a kormány költekezési lehetőségeit, és csak erre a két célra folyhatna pénz.

Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője azt mondta, úgy tűnik. a miniszterelnök 12 pontja adekvát válasz a helyzetre, de hiányolta az intézkedési csomag forrásoldalát. Mint mondta, két pont jelenthet megtakarítást: az adócsökkentés elhalasztása, ami a Robin Hood- adóval együtt 160 milliárd forintot, anélkül 130 milliárd forintot hozna, valamint a bérek befagyasztása. Az MDF-es politikus arra várt választ, hogy milyen egyéb forrásokat akar felszabadítani a kormány.

Az MSZP-frakció vezetője, Lendvai Ildikó azt ígérte: támogatják a hiánycsökkentés felgyorsítását, és készek megvizsgálni és végrehajtani az ehhez szükséges kiadáscsökkentést. Hozzátette: tudomásul veszik, hogy halasztani kell az általuk elképzelt adócsökkentési terveket, és bár egy baloldali pártnak fájdalmas, de készek újratárgyalni a társadalmi partnerekkel a kialakult helyzetet a bérmegállapodások tekintetében is.

Megtehetné a kormány maga is

A hiánycsökkentés egyértelműen a pénzpiaci befektetőknek szól. A 12 pontos csomagnak vannak elemei, amelyek szintén ebbe a kategóriába tartoznak, például a kétharmaddal törvénybe iktatandó közpénzügyi csomag. Az elemek között azonban vannak, amelyek az ellenzéki pártoknak való engedményként értékelhetők lapunk megítélése szerint, hiszen bekerülne például előbb a Fidesz, aztán az SZDSZ által felmelegített, más formában átdolgozott költségvetési plafonszabály bevezetése. De az ellenzéki pártok felé tett gesztusként lehet tekinteni azt is, hogy a kormány népszerűségét növelni hivatott Új Tulajdonosi Programtól időlegesen visszalép a kabinet.

Az első ellenzéki reakciók alapján úgy tűnik, az ellenzéki pártokat meglepte Gyurcsány Ferenc bejelentéseivel.

Azt látni kell, hogy a 12 pontos intézkedéscsomag eddig ismert elemeiből csupán egyetlen egyhez, a kétharmados parlamenti többséggel elfogadandó közpénzügyi csomaghoz kell ellenzéki támogatás, az összes többit a kormány ha akarná, önmaga is meg tudná csinálni.