Tavaly 380 milliárd forint folyt be az önkormányzatokhoz a hipából. A mai szóbeli tárgyaláson az EB a Zala, illetve a Vas Megyei Bíróság indítványáról tárgyal, amely hét nagyvállalat (E.On, Erste Bank, Kögáz, OTP-csoport, Schneider Electric Hungária Rt., Tesco, Vodafone) magyarországi ügyét érinti. A fő kérdés, hogy a hipa forgalmi típusú adónak minősül-e. Ha így lenne, az uniós irányelvekbe ütközne, ilyenből ugyanis csak egy vethető ki egy tagállamban, ez Magyarország esetében az áfa.
A magyar hipával sok probléma van, ám valószínűtlen, hogy a bíróság az uniós joggal ellentétesnek találja - mondta a Napi Gazdaságnak Földes Balázs, a KPMG menedzsere, aki csupán egy esetet ismer, amikor az EB megsemmisített egy - dán - adót, de akkor teljesen egyértelműen a jogszabályban írták le, hogy a különadó alapja az áfa alapjával azonos.
A bíróság ügymenete változó, ám ha nem merül föl új körülmény a mai szóbeli tárgyaláson, akkor valószínű, hogy a hipa kérdését még az idén lezárja a bíróság - véli Földes. További kérdés, hogy a csatlakozási dokumentumban az adókedvezményekre 2008-ig kapott derogáció feljogosítja-e Magyarországot az adónem fenntartására is, ez azonban csak akkor lényeges, ha forgalmi típusú adónak minősítik a hipát. Ennek esélyét elég csekélynek tartják a szakértők, mivel a hasonló olasz helyi adót (irap) tavaly ősszel a várakozásokkal ellentétben összeegyeztethetőnek találták a közösségi joggal, és az EB egy tavasszal publikált véleménye szerint a magyar hipa nem tekinthető forgalmi adónak.
Egy, a magyar kormány számára kedvező bírósági ítélet esetén sem söpörhető le az asztalról az iparűzési adó kérdése. Helyét idővel az egységes ingatlanadó válthatná ki, amelynek bevezetését 2008 januárjára ígérte a kormány, ám a javaslat előkészítésének eddig semmi jelét nem mutatta sem a kabinet, sem a koalíció.