Perek az iparűzési adó ellen

A kormányzatnak november végéig kell kialakítania álláspontját az Európai Bíróság előtt lévő iparűzésiadó-ügyben, amennyiben abban észrevételt kíván tenni - értesült a Világgazdaság. Azt követően még hosszú időbe telhet, míg az EB határoz, pedig erre várnak a hazai bíróságok. A Világgazdaság úgy tudja, hogy a Legfelsőbb Bíróság a közeli napokban tárgyalja meg, felfüggeszthetők-e az iparűzésiadó-perek a luxembourgi döntés meghozataláig.

Az EB-hez a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság fordult előzetes döntéshozatalért a nyáron egy konkrét ügy kapcsán. Arra vár választ, hogy forgalmi típusú adónak tekinthető-e az iparűzési adó, és ha igen, milyen a kapcsolata a kettős forgalmi adózást kizáró közösségi irányelvvel.

Egyre többen perelnek

Az EB leendő határozata kötelezi majd a hazai bíróságokat, amelyekhez egyre több ilyen kereset érkezik. Budapesten mostanáig 67 esetben fordultak bírósághoz cégek, mert a Fővárosi Közigazgatási Hivatal (FKH) elutasította iparűzési adó elleni beadványukat. Az önkormányzat által megállapított adóelőleg-fizetési kötelezettséget összesen 213 vállalkozás támadta meg, de a hivatal álláspontja szerint a főváros jogszerűen járt el, így az elbírálásnál kivétel nélkül minden esetben elutasították a fellebbezéseket - tájékoztatta a napilapot Dancsné Simon Mária, az FKH hatósági főosztályának vezetője.

A cégek véleménye szerint az iparűzési adó 2004. május 1-je óta ellentétes az uniós irányelvvel, az FKH viszont nem osztotta a jogharmonizációs kötelezettséggel kapcsolatos adózói jogértelmezéseket. A döntés indoklása szerint az iparűzésiadó-fizetési kötelezettség mindaddig fennáll, amíg az Országgyűlés hatályon kívül nem helyezi a törvényt. A közigazgatási hivatal határozata jogerős és végrehajtható. Ellene kizárólag jogszabálysértésre való hivatkozással lehet - a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül - a Fővárosi Bírósághoz keresetet benyújtani, de ennek a végrehajtásra nincs halasztó hatálya.

Sokáig tart

A Fővárosi Bíróságon az elmúlt egy-két hétben kilencven iparűzési adóval kapcsolatos beadványt regisztráltak. Mudráné Láng Erzsébet a közigazgatási kollégium helyettes vezetője elmondta: valamennyi igény alapja az az 1977-es közösségi irányelv, amely kimondja, hogy a tagállamban - tehát uniós csatlakozásunk óta nálunk is - csak egyfajta forgalmi típusú adó alkalmazható. A bírónő utalt arra: még senki nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy a magyar iparűzési adó vagyoni vagy forgalmi típusúnak tekintendő, mivel speciális adóalap-számítása miatt egyértelműen egyik skatulyába sem lehet behelyezni. Kétségtelen azonban, a bírósági gyakorlat arra hajlik, hogy inkább forgalmi, mintsem jövedelem típusú adónem.

A bírónő szerint a megugrott számú perek mögött bizonyos "bebiztosítás" is állhat. Többen arra számítanak, ha az EB az iparűzési adót az irányelvvel ellentétesnek mondja ki, úgy esetleg rögzíti, hogy döntését a folyamatban lévő perekben is alkalmazni kell. Még igencsak idő előtti azonban bármilyen találgatás, mert nem prognosztizálható az EB határozata - figyelmeztettek az Igazságügyi Minisztériumban. Óvtak attól is, hogy bárki úgy vélje: az iparűzési adóhoz hasonló, ám jóval korábban, még 2003-ban benyújtott olasz adóügyben hozandó határozat egyúttal egyértelműen eldönti a magyar döntéshozatali kérdés sorsát. Az EB - mint minden ilyen eljárásban - nemcsak Magyarországtól, hanem a különböző uniós intézményektől és más tagállamoktól is véleményt kért. Azok lefordítása, feldolgozása után következhet a szóbeli eljárás, majd bő két hónap múltán készül el a főtanácsnoki indítvány, amelyhez nincs kötve az EB. Változó a gyakorlat. Az emlékezetes olasz tokaji névvitában például az EB döntése a főtanácsnoki álláspontot követte. A jelenlegi olasz adóügyben a főtanácsnoki vélemény után - amely szerint az olasz adónem összeegyeztethetetlen a közösségi joggal - újra megnyitották a szóbeli eljárást.