Nem muszáj fizetni?
Ha egy cég ennek alapján úgy véli, nem kell kifizetnie az iparűzési adót, akkor döntésének megfelelően köteles 2004-es bevallását elkészíteni, illetve a későbbiekben - egy önrevízió során - visszaigényelheti a 2004. május 1-je utáni időszakra jutó adót, de vállalnia kell az ezzel járó kockázatokat és költségeket - hívta fel a figyelmet lapunknak nyilatkozva Heinczinger Róbert, az Ernst & Young adópartnere. Az önkormányzat ugyanis valószínűleg perre viszi a dolgot.
Az Európai Bíróság előtt jelenleg is fut egy ügy az IRAP rövidítésű olasz adó EU-konformitásáról, amely kísértetiesen hasonlít a magyar iparűzési adóra. Ha ezt a luxemburgi taláros testület az uniós szabályokkal ellentétesnek ítéli, akkor nagy valószínűséggel a magyar adónem sem EU-konform. Ebben az esetben mindazon adófizetők, akik a leendő magyar bírósági, illetve az annak kapcsán esetlegesen induló európai bírósági eljárás ítélete előtt beadják visszaigénylési kérelmüket, valószínűleg megkapják a 2004. május 1-je utáni időszakra jutó befizetéseiket - véli Heinczinger Róbert.
Ha ugyanis a bíróság kimondja: nem legális az iparűzési adó tavaly május 1-jétől, akkor az visszajár az adózónak. Hasonló esetekben azonban általában a bírósági ítélet megszületését szokta határnapnak tekinteni az EU, vagyis csak az kapja vissza a pénzét, aki a bírósági ítélet előtt beadta visszaigénylési kérelmét.
Más problémák is felmerülnek az iparűzési adóval kapcsolatban - véli az Ernst & Young Hvg.hu-n megjelent elemzése. A tanácsadó cég szerint nem eredményez egyenlő elbánást, hogy a bevett értelmezési gyakorlat szerint a magyarországi cégeknek a székhelyük szerinti önkormányzatnál adót kell fizetniük külföldi telephelyükön végzett tevékenységük után.