Eddig sem volt kizárva, hogy az adóhatóság adott esetben a jachtok nyilvántartásai között búvárkodjék, jövőre azonban deklaráltan tartalmazza az adózás rendjéről szóló törvény, hogy az adóhatóság bármely közhiteles nyilvántartásba betekinthet. Kérdés persze, hogy ezek alapján mit találnak, sok titkot ugyanis már bizonyosan nem fednek fel ezek az adatbázisok.
Az adóhatóság eddig is szinte minden adatbázisba belenézhetett, ráadásul a vagyonosodási vizsgálatok kezdetét jelentő kérdések között szerepel, van-e az illetőnek gépjárműve, hajója, repülőgépe - mondta egy belvárosi ügyvédi iroda vezetője, annak kapcsán, hogy mostantól "megelőző csapásként" keresgélhet a nyilvántartásokban az adóhatóság. Ha valaki bevallotta, akkor nincs további kérdés, ha pedig nem, akkor korábban is le lehetett ellenőrizni, igazat mond vagy sem.
A hajó- és repülőgéplajstromok egyébként az adózás szempontjából csak korlátozottan hasznos adatokat tartalmaznak, hisz annak lényege a biztonságos járműhasználat, nem pedig a tulajdonosi kör feltérképezése. Így ezekben a lajstromokban - amelyeket a nemzeti közlekedési hatóság kezel - például nincs feltüntetve a jármű értéke és az sem, hogy mennyiért vásárolták. Az adatbázisban a tulajdonost vagy üzemben tartót kell feltüntetni. Az esetek többségében az üzemben tartó ismert, és szinte mindig egy cég, nem pedig magánszemély. Ez azt jelenti, hogy egy már folyamatban lévő vizsgálatnál viszonylag jól lehet használni a nyilvántartást, ugyanakkor elsődleges szűrőként nem túl hatékony. Az üzemben tartó cég ellen persze el lehet indítani egy általános ellenőrzést, de ez már más kategória.
A vállalkozások már most is rettegnek, ez a módosítás már nem sokat jelent - mondta az ügyvéd. Ma lényegében az jelenti a legnagyobb problémát, hogy a befektetett, felhasznált pénz forrására magyarázatot keressenek az emberek. Az illetékhivatalok beolvasztásával az APEH minden ingatlanügyletről azonnal tudomást szerez az illetékek kirovása után. Arról nem is szólva, hogy sok esetben a vállalkozások támogatási pénzüket kockáztatják. Az uniós támogatáshoz önrész kell, amit gyakran tagi kölcsönből tudnak előteremteni a cégek, ez azonban egyenes út a vizsgálatokhoz. Ezért egyre kevésbé akarják befektetni itthon a pénzüket a cégek, inkább offshore társaságokat vásárolnak.