Járai: rosszul időzítettük a sáveltolást

"A kormány azzal indokolta az eltolásra vonatkozó kérését, hogy az exportőröknek garanciát szeretne nyújtani arra, hogy a forint nem erősödhet jelentősen tovább a jelenlegi szintről. Mi úgy véltük, hogy ha ezt a jövő évi költségvetés öszszeállítása után kéne megtenni, amikor már látszik a kiigazítás szándéka, kialakult valamiféle megállapodás a jövő évi bérek emelkedésének üteméről, és tisztázódnak az ERM-II árfolyamrendszerbe való belépés körülményei. A kormány az árfolyamsáv-eltolással egy időben bejelentett, kisebb kiigazításra való tekintettel kért minket arra, hogy most járuljunk hozzá egy ilyen lépéshez. Még fontosabbnak tartjuk, hogy ígéretet kaptunk egy jövő évi jelentősebb szigorításra, amely az MNB álláspontja szerint a legfontosabb eleme az infláció elleni küzdelemnek" - mondta a bank elnöke.

Rossz sorrend

Járai elismerte, hogy a döntés mégis rosszul időzített és gyengén kommunikált lépés volt: "A forint árfolyama a bejelentés időpontjában már gyengébb volt, mint amit a jegybank és a kormány látni szeretett volna, így az nagy zavart okozott. Ebből a szempontból mindenképpen szerencsétlen volt az időzítés. A pénzügyminiszter úr először jelentette be a sáveltolást, és utána már jóval kisebb figyelem kísérte a költségvetési kiigazítás bejelentését. Több hírügynökség azonnal, még a sajtótájékoztató közben közölte a sáveltolásról szóló döntést, így a piac szemlátomást nem értette meg a szándékainkat. Fordított sorrendben történő bejelentés esetén talán kisebb lett volna a zűrzavar."

A piac túlreagálta

"A monetáris tanács úgy ítélte meg, hogy jelentős bizonytalanság alakulhat ki a pénzügyi piacokon. Azt azonban nem tartottuk nagyon valószínűnek, hogy ilyen mértékű zavar fog kialakulni. Ugyanakkor úgy vélem, a rossz makrogazdasági fundamentumok és a közelgő EU-csatlakozás amúgy is ellentmondásos helyzetében a piac túlreagálta a sáveltolást" - tette hozzá.

Támogatni a kormányt

"Úgy vélem, az idei kisebb, és következő évi nagyobb költségvetési szigorítás és egy jó bérmegállapodás mellett a kétszázalékos árfolyamsáv-eltolás - amit mi nem értelmeztünk leértékelésnek - elfogadható döntés. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a jegybanknak nem volt igazán hatékony érve a sáveltolás ellen. A jegybanktörvény ugyanis úgy fogalmaz, hogy az MNB köteles támogatni a kormány gazdaságpolitikáját, ha az nem veszélyezteti az infláció elleni küzdelmet. Márpedig 250 forint/eurós árfolyam mellett az inflációs célok teljesíthetők, így nehéz lett volna visszautasítani a kormány kérését. Szeretném hangsúlyozni, hogy ugyan a kormány kezdeményezte, de az MNB vállalja a közös döntés következményeit. Úgy láttuk, hogy van lehetőség a kormány kérésének elfogadására, így a döntés felelőssége közös."

Nem nőhetnek így a bérek

"Változatlanul úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi gazdasági problémák nem monetáris politikai természetűek. A jegybank határozott véleménye továbbra is az, hogy versenyképességet nem lehet árfolyam-politikával javítani. A versenyképességgel valóban komoly problémák vannak, de ezt döntően a bérek hatékonyságnövekedéstől elszakadt dinamikája okozza. Abszurd helyzet, hogy tavaly és az idén is 12-13 százalékkal növekednek a reálkeresetek, miközben a gazdasági növekedés 3 százalék körüli. Ezt nyilvánvalóan nem lehet folytatni. Ilyen körülmények között kiemelkedő fontosságú, hogy a költségvetési hiány ne haladja meg az idén a tervezett 4,5 százalékos GDP-arányos mértéket, jövőre pedig olyan büdzsé készüljön, amelyet az Európai Unió is hitelesnek tart" - közölte Járai.