Az elnök jónak minősítette az inflációs helyzetet, mint mondta, az idén az áfa-csökkentés hatásaként 1,5 százalék közelében lesz az éves áremelkedési ütem. Az euró bevezetésével kapcsolatban Járai úgy fogalmazott: "négy év alatt hat évet csúsztunk (...), igen távol állunk a követelmények teljesítésétől". A teendőket elemezve a jegybank elnöke hangsúlyozta: "jelentős átalakításokra van szükség, elsősorban az államháztartást kellene rendbe tenni, ami társadalmi feszültségeket is eredményezhet, de mindenképpen meg kell tenni". A halogatás nagyon sokba került a magyar gazdaságnak, és sokba kerül az adófizetőknek is - állapította meg.
Veszélyes, ha a piac kényszeríti ki a lépéseket
Az átalakulást kikényszerítő erőket számba véve lehetőségként egy változó világgazdasági környezetet említett Járai Zsigmond, amikor nehezebb lenne hitelhez jutni, illetve másik lehetőségként a lakosság "belső nyomását" vetette fel, de mint mondta, az a tapasztalata, hogy az állampolgárok nem igazán értik, "hogy milyen rosszat tesz egy gazdaságnak az adósság növekedése, vagy a nagy hiány". "Lehetne egy európai uniós nyomás is Magyarországra, (...) de ez a nyomás eddig nem nagyon tudott lényeges lépéseket kikényszeríteni (...), és lehet egy piaci kényszer is, ami a legrosszabb alkalmazkodást kényszeríti ki" - vélekedett az elnök. A gazdasági növekedés visszaesésével, a forint esetleges leértékelődésével, az infláció emelkedésével járhatna, ha a piac kényszerítené ki a gazdaság rendbe rakását - mondta az MNB elnöke.