Járai újra csökkentene

A Magyar Nemzeti Banknak még van mozgástere, hogy tovább csökkentse az irányadó kamatot az e heti fél százalékpontos leszállítást követően, ha mérsékelt marad az infláció - mondta pénteken Frankfurtban újságíróknak Járai Zsigmond, az MNB elnöke.

Nehéz feladat

Járai elmondta: a kormány által az idei évre tervezett költségvetési hiány "nyilvánvalóan optimista", így nehéz, de nem lehetetlen, hogy az ország az euróövezethez való csatlakozási célját 2010-re teljesítse - írta meg az MTI.

"Az infláció kedvezően alakul, így megvan az esély arra, hogy az idén hat, jövőre négy százalék lesz az áremelkedés" - mondta Járai az Európai Központi Bank (EIB) tanácskozásának idején újságíróknak. "Ha az inflációs folyamatok nem változnak, akkor lehetőség van a kamat további csökkentésére" - tett hozzá a központi bank elnöke. Az infláció a múlt hónapban 6,6 százalékra csökkent az augusztusi 7,2 százalékról.

Mint azt már megírtuk, a monetáris tanács a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2004. október tizenkilencediki hatállyal 11 százalékról ötven bázisponttal 10,50 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatlábat. A dokumentum szerint a testület az elmúlt egy hónapban publikált makrogazdasági adatok alapján úgy ítéli meg, hogy az inflációt befolyásoló folyamatok összességükben kedvezően alakultak. Az infláció a májusi csúcs után határozottan csökkenő pályára állt, és a Tanács e csökkenő tendencia folytatódását várja.

Nem tartható a hiány

Járai Frankfurtban aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a költségvetési problémák megnehezítik Magyarország 2010-re tervezett csatlakozását az euróövezethez. A kormány a múlt hónapban felfelé, 5,0-5,3 százalékra módosította az államháztartás GDP-arányos hiányát a korábbi 4,6 százalékról. "Az 5,3 százalék nyilvánvalóan optimista, az 5,8 százalék reálisabb" - mondta Járai. Szerinte ekkora mértékű hiány gondokat okozhat jövőre, mert nehezebb lesz erről a szintről csökkenteni a hiányt a kormány által jövőre tervezett 4,7 százalékra.

"Jövőre megvalósíthatatlan a 4,6-4,7 százalékos deficit, az öt, vagy ennél nagyobb hiány reálisabb" - jelentette ki Járai. A jegybankelnök ismét bírálta a jegybanktörvény tervezett módosítását, amely lehetővé tenné, hogy a miniszterelnök a bank monetáris tanácsának 11 tagjából ötöt jelöljön. Szerinte ez a módosítás elbizonytalanítaná a piacokat.

Az EKB sem örül?

Információk szerint az Európai Központi Bank is azt tervezi, hogy tiltakozni fog a magyar jegybanktörvény módosítása ellen - jelentette frankfurti pénzügyi forrásokra hivatkozva a Reuters. Az EKB egyelőre nem volt hajlandó kommentálni, hogy milyen álláspontot fog képviselni az ügyben.

Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke korábban azt közölte, hogy az EKB kormányzó tanácsa a kérdésben nyilatkozatot ad majd ki, miután a vonatkozó törvénykezést áttanulmányozta, hozzátéve, hogy "mindazonáltal csak azt mondhatom, hogy a korábbi (MNB-s)szabályozással tökéletesen meg voltunk elégedve".

A magyar parlamentnek nem szabadna elfogadnia a jegybanktörvény módosítását, amíg az Európai Központi Bank (EKB) és az Európai Unió nem foglal állást a kérdésben - jelentette ki Frankfurtban Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Dow Jones hírügynökség szerint. "Nem vall kifejezetten európai viselkedésre, ha az Európai Unió véleményének ismerete nélkül vitatják meg a törvénymódosítást" - mondta Járai.

A kormány markában

Járai szerint a jegybanktörvény módosítása valószínűleg az Európai Unió szabályaiba ütközik. Járai úgy véli, a kormánynak inkább a költségvetés rendbetételére kellene összpontosítania. "A politikusok úgy gondolják, hogy a kamatok túl magasak, a megoldás azonban a kormány kezében, a költségvetési politikában van" - mondta a jegybankelnök.

Ahogy arról már írtunk, Járai Zsigmond hétfőn felszólította a kormányt, hogy álljon el a jegybank-törvény tervezett módosításától. A már a parlament előtt fekvő tervezet úgy módosítaná a monetáris tanács összetételét, hogy a miniszterelnök kezébe adná újabb tagok kinevezésének lehetőségét. Járai a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének csorbítására tett kísérletként értékelte a javaslatot.

Nem ellentétes

Draskovics Tibor pénzügyminiszter ugyanakkor úgy vélte: a tervezett módosítás nincs ellentétben semmilyen hazai szabályozással. "Ahogyan nem volt ellentétben 2001 előtt sem, amikor egy, a most javasolthoz hasonló kinevezési rend érvényesült" - mondta. Tudomása szerint a javaslat az uniós szabályozással sem ellentétes, inkább közelíti a magyar szabályokat az európaiakhoz.