Rekordévet zárt a szerencsejáték-piac

A tavalyi évben a szerencsejátékokból az államnak mintegy 49 milliárd forintnyi játékadó és a szerencsejátékokhoz kapcsolódóan további mintegy 11 milliárd forintnyi személyi jövedelemadó folyt be - mondta Sibinger Márta, a Szerencsejáték Felügyelet (SZF) elnöke egy konferencián. Így összességében az állam adóbevétele e piaci szegmensből 60 milliárd forint körül mozgott.

Több bírság

A szerencsejáték tevékenységből származó összes adóbevétel 42 százalékát a szerencsejáték szövetséghez tartozó játékgép-üzemeltetők fizették be. A Szerencsejáték Felügyelet elnöke által említett adóbevétel a múlt évben mintegy 200 milliárd forintos árbevételből származott.

A Magyar Szerencsejáték Szövetség tagjai, azaz a nyerőautomatákat üzemeltetők adták a múlt évben az előző évhez hasonlóan a bevételek mintegy 25 százalékát - tájékoztatta a közgyűlés résztvevőit Sibinger Márta. A múlt évben az általa vezetett felügyelet mintegy 18 ezer ellenőrzést hajtott végre, az ellenőrzések 93 százalékát a játékgép-üzemeltetőknél végezték.

Játékadó

Bírságot a felügyelet összesen több mint 1300 esetben szabott ki. Ez 10 százalékos emelkedés az előző évhez képest. A bírság összege tavaly mintegy 250 millió forintra rúgott az előző évi 198 millió forinttal szemben. A nyerőautomatákat üzemeltetőknek a tavalyi bírságból mintegy 230 millió forintot kellett befizetniük.

Schreiber István, az MSZSZ elnöke a küldöttközgyűlésen arról beszélt, hogy a nyerőautomatákat üzemeltetők a múlt évben sikeres lobbitevékenységet folytattak annak érdekében, hogy tevékenységükhöz megfelelő gazdasági és jogi háttér álljon rendelkezésre.

Nem sikerült ugyanakkor megakadályozniuk azt, hogy 2004-ben a játékadó mértéke gépenként és havonta ne emelkedjen 20 ezer forinttal. Ez azt jelenti, hogy ebben az évben játékgépenként az üzemeltetőknek a múlt évi 55 ezer forintos havi játékadóval szemben 75 ezer forintot kell fizetniük. Ez a szövetség elnöke szerint azt jelenti, hogy az üzemeltetők elérkeztek gazdasági teherbíróképességük határára.

Nem egységes az EU-szabályozás

Az EU-csatlakozást követően alapvetően nem változik Magyarországon a nyerőautomata-piac szerkezete. Szerinte ugyanis azok a külföldiek, akik ezen a területen szerettek volna vállalkozni, már Magyarországon vannak. Ez a piac lényegében telített, évek óta mintegy 1.100 vállalkozó tevékenykedik ebben a szegmensben - ismertette az elnök.

Lucy C. Cronin, az Euromat, azaz az Európai Játékgép Szövetség főtitkára az MTI-nek elmondta: az EU-ban nincs egységes szerencsejáték-piaci szabályozás, ami azt jelenti, hogy e piac szabályozási háttere nemzeti hatáskörbe tartozik.

Megerősítette azt a vélekedést, hogy az újonnan belépő tagállamok piacán erősebb versenyre lehet számítani az eddiginél. A tapasztalatok viszont azt mutatják - mondta -, hogy a piacvezetők továbbra is a hazai cégek maradnak. Az EU szerencsejáték árbevétele információi szerint eurómilliárdokban mérhető, a nyerőautomata-üzletág e piac 35-45 százalékát teszi ki az EU-ban.