Plusz költség
Ezt elismerve – a sztrádabevételt csupán technikai elszámolási tételnek nevező – Veres János pénzügyminiszter úgy fogalmazott: a 2005. évi deficit az eddigi cél és az autópálya-tétel összege lesz. A Világgazdaság számításai szerint a mérték legkevesebb a GDP 0,8, maximum 1,3 százaléka, vagyis a hiány legjobb esetben 4,7 helyett 5,5 százalék lesz, de elérheti a 6 százalékot is. Veres szerint még korai lenne bármilyen kiigazító intézkedést kilátásba helyezni ez évre vonatkozóan.
A mentsvárnak tűnő megoldás, a Budapest Airport Rt. privatizációjából befolyó bevétel egy jelentős részének (százmilliárdos nagyságrendű összegnek) koncessziós bevételként történő elszámolása azonban meghiúsulni látszik. Márpedig így az eladásból származó összeg nem javíthatja a költségvetés egyenlegét.
Mint azt a Népszabadság megírta, a Magyar Nemzeti Bank szóvivője elismerte, hogy ők hívták fel az Eurostat figyelmét a magyar autópályatrükkre. A lap információi szerint Szapáry György, az MNB alelnöke az uniós pénzügyminiszterek ülését előkészítő tanácskozáson kételyeinek adott hangot az autópálya-finanszírozás elszámolásával kapcsolatban. Az Eurostat ezután kezdett el vizsgálódni, majd hozta meg döntését, melynek értelmében jelentősen nőtt az idei hiány. Az Eurostat eredetileg csak jövő augusztusban foglalkozott volna a kérdéssel.
Nem indokolt
Az Eurostat véleményének ismeretében immár semmi nem indokolná, hogy vállalati kötvénykibocsátásból finanszírozzák az autópálya-kiszervezésekhez szükséges legalább 178, maximum 300 milliárd forintnyi forrást. A PM ezzel kapcsolatban úgy tájékoztatta a Világgazdaságot, hogy az egész autópályaügyet minden vonatkozásában áttekintik.
A finanszírozás kérdése igencsak egyértelmű: a vállalati kötvénykibocsátás immár a költségvetés pozíciójának szépítésével sem indokolható, viszont (értékpapír-piaci szakértők becslése szerint) több évtizeden keresztül évente akár 5-10 milliárd forintnyi, teljesen felesleges költségvetési kiadást jelentene az állami hitelfelvétellel szemben.