További Magyar cikkek
Húszmilliárd hiányzik az FHB-nál
Az FHB, a második számú magyar jelzálogbank mérlegében az elmúlt hónapokban igen jelentős mértékben emelkedett az amúgy jelentéktelen egyéb eszközök állománya. Míg 2004 szeptember 30-án ez 4,2 milliárd forintot tett ki, 2005 júniusára ez az összeg már meghaladta a 15 milliárd forintot, 2005 szeptember végére pedig 25,4 milliárd forintot ért el.
A követelés 84,6 százalékát az állami kamattámogatással kapcsolatos kincstári elszámolások adták, ez 21,49 milliárd forintot jelent. Az FHB gyorsjelentése szerint a követelések elszámolására a jelzálogbankok szerződést kötöttek az illetékes minisztériumokkal, mely alapján az állam megtéríti a követelések időszakára eső kamatokat.
Az FHB gyorsjelentése szerint tehát az állam 21,5 milliárd forinttal tartozik a jelzálogbanknak. Még ha feltételezzük is, hogy a tartozásból 2,5-3,5 milliárd forint a normál egyhavi csúszást testesíti meg, az állam így is jelentős lemaradásban van. A számokból az derül ki, hogy az állam a harmadik negyedévben egyáltalán nem (vagy csak minimális mértékben) fizetett.
Az OTP-nek negyvenmilliárddal tartoznak?
A legnagyobb hazai jelzálogbankot üzemeltető OTP Bank gyorsjelentésében hiába keresni a részletes szöveges magyarázatot. Tény ugyanakkor, hogy az OTP Jelzálogbank mérlegében is megfigyelhető az egyéb eszközök jelentős növekedése.
Mivel az OTP Jelzálogbank mérlegfőösszege durván kétszer akkora, mint az FHB-é, természetesen más nagyságokról beszélünk. 2004 szeptemberében az egyéb eszközök soron 13,6 milliárd forint állt, ez 2005 júniusára ez 31,4 milliárd forintra rúgott. Idén szeptember 30-ra már 55,7 milliárd forintra emelkedett az egyéb eszközök értéke.
Mivel a jelzálogbankok működésének alapelveiben nem sok különbség van, gyaníthatóan az OTP esetében is jelentős az állami finanszírozás csúszása. A mértékét illetően - számítások szerint - 40-50 milliárd forint közötti állami tartozásról beszélhetünk.
Mikor fizetnek?
Az FHB a gyorsjelentésében utal arra, hogy szerződés született a követelések elszámolására. Úgy tudni, az állami nemfizetések a 3. negyedévben elérték csúcspontjukat, a kincstár - a megállapodás értelmében - idén három részletet kifizet, de a kötelezettsége áthúzódik 2006-ra is.
Amennyiben az állam betartja a szerződésben foglaltakat, akkor 2006 első félévének a végére eltűnhetnek a jelentős mértékű tartozások. A HVB Jelzálogbankot - a kisebb méretek miatt - az állami csúszás nem érinti.
Később drágább lesz
Ez a csúszás a jelzálogbankoknak valószínűleg nem kerül semmibe, a büdzsét viszont pluszköltségekkel terheli. Az állam ugyanis az alternatív források költségével megegyező kamatot fizet a tartozása után.