További Magyar cikkek
A japán jen alapú hitel bevezetése mögött alapvetően az a logika húzódik meg, hogy a japán kamatszint nemzetközi összevetésben rendkívül alacsony (mindössze 0,5%-os), így olcsóbb ebben a devizanemben hitelt felvenni, mint a magyarországi adósok körében rendkívül népszerű svájci frankban.
Már ezen a ponton meg kell jegyezni, hogy a legtöbb szakértő még az idei évben a japán kamatszint emelkedésére számít, ezen kamatkockázat mellett azonban a többi devizahitelhez képest hatványozottan jelenik meg az árfolyamkockázat kérdése. Az első látásra alacsonyabb törlesztőrészlet mellett mindenképpen mérlegelni kell, hogy a japán jen árfolyama az elmúlt 9 év tapasztalatai szerint sokkal nagyobb mértékben szokott ingadozni a forinttal szemben, mint a többi deviza kurzusa, így egy esetleges jennel szembeni forintgyengülés jelentősen megemelheti a havi törlesztőrészletet. (Előrebocsátjuk, hogy a forint-jen árfolyam jelenleg 9 éves mélypont közelében tartózkodik.)
A jen, az euró és a forint | |||
---|---|---|---|
EUR | CHF | JPY | |
max. | 11,20% | 11,70% | 17,40% |
min. | 1,10% | 3,80% | 8,30% |
átlag | 7,30% | 8,40% | 13,30% |
* 1999-2007. szept. | |||
(a forinttal szembeni éves árfolyam-elmozdulás, 1999-2007. szept.) |
A fenti ismeretek alapul szolgálhatnak a lehetőségek mérlegelésekor, pusztán ezek alapján azonban nem tudunk megfontolt döntést hozni. Tegyük áttekinthetőbbé a helyzetet egy példa segítségével!
Először megvizsgáljuk, mennyire nyújt kedvező feltételeket a jenhitel az általunk áttekintett 12 banki ajánlat közül a legjobbnak bizonyuló svájcifrank-konstrukcióval szemben, majd kitérünk arra is, hogy ha már valaki a jenhitel mellett tette le a voksát, akkor milyen esetben éri meg átváltani hitele devizanemét.
A következőkben 5 millió forintnak megfelelő devizahitel 25 éves futamidőre történő felvételét vesszük alapul. Ebben az esetben először megvizsgáljuk, hogy a devizaárfolyamok változatlanságát feltételezve hogy alakulnának a törlesztőrészletek a japán jen alapú hitel, illetve az ezt nyújtó bank svájcifrank-konstrukciója, valamint a piacon általunk megvizsgált 12 bank ajánlata közül a jelenleg legalacsonyabb törlesztőrészletű svájcifrank-hitel esetében.
Az eredményeket az alábbi grafikon mutatja be, amelyhez magyarázatul hozzá kell fűzni, hogy a jenhitel és az ezt nyújtó bank svájcifrank-konstrukciója az első évben láthatóan akciós törlesztőrészletet kínál, a második évi csúcs után pedig a kezelési költség fokozatos csökkenése mérsékli a törlesztőt. A konkurens bank esetében az annuitásos törlesztőrészlet csökkenését szintén az okozza, hogy a tőketartozás csökkenésével a havonta fizetendő kezelési költség is mérséklődik.
Miután láttuk, hogy az árfolyamváltozást kiiktatva egyértelműen a jenhitellel járunk a legjobban, és ennek alternatívája a konkurens bank svájcifrank-hitele lehet, számszerűsítsük, hogy az 5 millió forintnyi jenhitel felvételével mennyit nyerünk az egyes években és a teljes futamidő alatt összesen a legjobb CHF-hitelhez képest!
Példánkban 25 év alatt az árfolyamok változatlanságát feltételezve összesen csaknem 950 ezer forinttal járunk jobban a jenhitellel, a futamidő alatti teljes visszafizetett összeg pedig 11,5%-kal alacsonyabb így, mintha a legjobb svájcifrank-ajánlatot választottuk volna. (Érdemes egy pillatanra elgondolkodni azon, hogy ez az összegszerű előny 25 év leforgása alatt jelentkezik, a pénz időértékével számolva tehát ennél jóval kisebb lehet a differencia. Éves szinten 4%-kal diszkontálva 581 580 forintra olvad a jenhitel előnye.)
Lássuk most, mekkora árfolyamváltozásnak kellene bekövetkeznie a forint-jen relációban ahhoz, hogy a jenhitelt nyújtó bankon belül áttérjünk a svájcifrank-konstrukcióra!
A japán jenben jelzáloghitelt nyújtó bank konstrukcióját úgy alakították ki, hogy az ügyfél a futamidő során bármikor devizanemet válthat. A lehetőségből adódik a kérdés, hogy amennyiben a fenti ígéretes számítások elvégzése után a jenhitel mellé tesszük le a voksunkat, milyen mértékű árfolyamváltozás esetén lenne racionális a frankra átváltás, és mekkora egy ilyen elmozdulás bekövetkezésének valószínűsége.
Amennyiben a bankon belüli, egyszerűbb devizaváltásban és nem másik bankon keresztüli refinanszírozásban gondolkodunk, akkor azt kell alapul venni, hogy a jenhitelt nyújtó bank svájcifrank-hitelénél a devizaárfolyamok változatlanságát feltételezve példánkban a 25 éves futamidő alatt összesen 29%-kal fizetünk többet a banknak, mint a japán devizát választva. Ebből adódik, hogy egy 30%-os jennel szembeni forintgyengülésnél már az átváltás mellett érdemes dönteni.
Az elmúlt kilenc év árfolyammozgásait nézve megállapítható, hogy egy ilyen nagyságú elmozdulás egy éven belüli bekövetkezésének valószínűsége mindössze 3%-ra tehető. Meg kell azonban jegyezni, hogy a jen forinttal szembeni árfolyama lokális minimumszinten tartózkodik, ami azért tovább árnyalja a képet.
Mindent összevéve elmondható, hogy jenben sem érdemes több hitelt felvenni, mint amennyit egyébként svájci frankban tennénk, fel kell ugyanis készülni a havi törlesztőrészlet átmeneti jelentősebb emelkedésére, hiszen erre ennél a devizánál jóval nagyobb esély van, amint azt a fentiekben bemutattuk. A jenhitelt semmiképp sem szabad olyan olcsóbb finanszírozási formaként értelmezni, amelynek megjelenésével a hitelfelvevők sokkal többet engedhetnek meg maguknak. Sokkal inkább úgy kell megközelíteni a kérdést, hogy szerencsés esetben ugyanazt a hitelfelvételt olcsóbban is meg lehet úszni.
A jenhitelt választóknak fontos mindvégig tisztában lenniük azzal, hogy mikor éri meg átváltaniuk hitelük devizanemét, és érdemes lehet a bankon kívüli refinanszírozási ajánlatokat is mérlegelniük egy esetleges ilyen döntés meghozatala előtt.