Ezúttal maradt a kamat

A Monetáris Tanács hétfői ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve - a piaci várakozásoknak megfelelően - változatlanul hagyta a 11,50 százalékos jegybanki alapkamatlábat.

Enyhülő inflációs nyomás

A Monetáris Tanács az ülésen az inflációs jelentést is megtárgyalta. A jegybank szerint az előző inflációs jelentés óta eltelt időszakban enyhült az inflációs nyomás, és csökkent annak a kockázata, hogy 2005 végén az infláció meghaladja a négyszázalékos célt.

Az inflációs folyamatok kedvező irányú elmozdulásához hozzájárult, hogy a lakossági fogyasztás lassulása előbb kezdődött, és valamivel erőteljesebbnek bizonyult a korábban feltételezettnél. A reálbérek alacsony növekedési üteme - az elmúlt két év gyors növekedése után - és a költségvetés keresletszűkítő hatása is fékezi a fogyasztási kiadásokat.

A jegybank szerint a kínálati oldalon is láthatók az infláció mérséklődését támogató folyamatok. A termelékenység gyors növekedése és így a fajlagos bérköltségek kedvező alakulása elősegíti a dezinflációt. A kedvező változás ellenére továbbra is a munkaerő-piaci folyamatok jelentik a jövő évi infláció legfontosabb kockázati tényezőjét.

Több kisebb lépés

Az egyensúlyi helyzet és az ország piaci megítélésének lassú javulása lehetőséget teremtett arra, hogy a jegybank több kisebb lépésben, összességében egy százalékponttal mérsékelje az irányadó kamatszintet. Amennyiben a gazdaság az előrejelzett pályán halad, azaz folytatódik a fiskális kiigazítás, lassul a bérnövekedés üteme, növekszik a lakosság megtakarítási hajlandósága, és tovább javul az ország kockázati megítélése, akkor a javuló inflációs kilátások lehetőséget adhatnak a 2003 végén kialakult magas kamatszint további mérséklésére.

Az inflációs és tőkepiaci kockázatok azonban továbbra is óvatos monetáris politikát tesznek szükségessé. Kockázati tényezőt jelent például, hogy a magyar gazdaság tőkepiaci megítélése változékony.

A kormány benyújtotta az Európai Bizottsághoz a Konvergencia Programot, amelyben évi fél százalékban határozta meg a deficit csökkentésének ütemét, így a 2004-ben 4,6 százalékos GDP arányos hiányt 2005-re 4,1 százalékra kívánja mérsékelni. Ezzel összhangban az euró bevezetési dátumát 2010-re módosította, ami 2007-2008-ra teszi szükségessé a háromszázalékos maastrichti deficitkritérium teljesítését.