Örvendetesen összeomlottunk

Valószínűtlen a forint ingadozási sávjának eltörlése, a magyar gazdaság javuló fundamentumai viszont a forint erősödését támogatják. Ezért a nemzeti bank egyik kiemelt feladata a sáv megvédése lesz akár úgy is, hogy az inflációs kilátások által indokoltnál nagyobb kamatcsökkentéseket hajt végre – állapítják meg magyarországi beszámolójukban a JP Morgan londoni elemzői.

Egy év, másfél százalékpont

A szakértők múlt héten jártak hazánkban és a gazdaságpolitikai vezetőkkel folytatott megbeszéléseik alapján 12 hónapos időtávon 1,5 százalékpontos, májusban kezdődő kamatcsökkentésre számítanak a jelenlegi 8 százalékos rátából. Amellett, hogy az egészségügyi reform előrehaladása terén pozitív meglepetéssel találkoztak az elemzők, az államháztartási és a folyó fizetési mérleg hiányának 2008-tól kezdődő alakulásában, illetve a közép távú gazdasági növekedés területén sötét fellegek gyülekezését látják.

Idén a kormányzat által megcélzottnál alacsonyabb lehet a költségvetés hiánya, írta a JP Morgan akkor, amikor még GDP-arányosan 6,8 százalék volt a cél (azóta Veres János már bejelentette, hogy ez 6,6 százalékra változik). Meglepte a befektetési bank csapatát az egészségügyi kiadások csökkentése terén elért kormányzati előrehaladottság a tervekhez képest – olvasható az úti beszámolóban. Úgy látják továbbá, hogy az egészségügyi reform következő nagyobb témájában, a biztosítási modellválasztásban Gyurcsány Ferencnek sikerülhet a több-biztosítós modell felé terelnie az MSZP-s képviselőket.

Megint beleesünk a csapdába?

A 2008-as és az azt követő évek államháztartási hiánypályájával kapcsolatban azonban fokozottan pesszimista a befektetési bank szakértői csapata, elsősorban a 2010-es választások közeledte miatt csökkenő költségvetési fegyelem, illetve lassuló reformlendület miatt (azaz ismét beleeshetünk a választások kínálta a csapdába). Így 2008-ra már csak a GDP 5,5 százalékára csökkenő büdzséhiányt jósolnak szemben a kormányzat által jósolt 4,3 százalékkal.

A JP Morgan elemzői tehát arra mutatnak rá, hogy már 2008-ban is nagy a kormányzati cél és az ő jóslatuk közötti negatív irányú eltérés, holott az elmúlt másfél évtized tapasztalatai alapján a lazuló költségvetés igazán csak a választásokat megelőző évtől jellemző, márpedig az 2009 lesz. A megbeszéléseken a kormányzati illetékesek is elismerték, hogy az idei évihez képest az államháztartási bevételnövelési lehetőségek gyakorlatilag a nullára csökkentek, újabb intézkedésekre már nincs lehetőség.

Ez tehát borúlátásra ad okot a JP Morgan szerint, bár megjegyzik, hogy körvonalazódik a költségvetési gazdálkodás szigorúbbá válását előre vetítő szabályrendszer is. Ennek részleteiről e hét csütörtökön Gyurcsány Ferenc és Veres János beszélt egy konferencián.

Továbbra is sérülékeny maradhat a forint

A folyó fizetési mérleg hiányának csökkenése idén és jövőre is jelentős mértékű lesz. A GDP arányában idénre a JP Morgan szerint bőven 5 százalék alá süllyedhet a deficit, elsősorban az "összeomló" lakossági fogyasztás külkereskedelmi mérleg javító hatása miatt.

Míg ez önmagában örvendetes, az azonban már aggodalomra adhat okot a befektetési bank elemzői szerint, hogy alig várhatók nagyobb külföldről származó zöldmezős beruházások és a külföldiek profitvisszaforgatása is jóval elmaradhat a korábbi évek átlagától. Ez tehát a folyó mérleg hiányának finanszírozási veszélyei miatt továbbra is sérülékennyé teheti a forintot egy romló külső pénzügyi környezet esetén.

A megbeszéléseken kormányzati illetékesek arról tájékoztatták a JP Morgan küldöttségét, hogy idén mintegy 4 milliárd eurónyi külföldi működő tőke érkezhet hazánkba, melyből a zöldmezős beruházásokon belül két nagyobb mutatkozik: egyik a gyógyszeripar, másik a nanotechnológia területén. A JP Morgan szerint a folyó fizetési mérleg hiányát teljesen fedező külföldi működő tőkebeáramlásra 2008 előtt nem lehet számítani, figyelembe véve a magyarországi cégek külföldi tőkebefektetéseinek intenzitását.

Csökkent a potenciális növekedési ütem

A befektetési bank szerint kétséges annak a magyar szándéknak a sikere, amely a szakképzett munkaerő tőkevonzó képességére épít, ellenkezőleg: úgy látják, Szlovákia is részben elszívja a meglévő ilyen munkaerőt. Ehhez hozzáfűzi, hogy a magyar gazdaság potenciális növekedési üteme 4 százalék körülről 3,5 százalék körülre mérséklődött a vállalati beruházások terén 2001-2002 óta bekövetkezett lassulás miatt, de ez csak a felívelő eurózóna és régiós növekedés mellett ütközött ki nálunk.

Mindez problémát okoz a foglalkoztatás-növelésében, miközben a vállalatok termelékenység-növekedéseis lassulni kezdett. Ezzel összefüggésben bár a gazdasági növekedés lassulása nyomán sikerül csökkenteni a folyó fizetési mérleg hiányát, ugyanakkor az a veszély is fenyeget, hogy a hosszabb távú exportkilátások is gyengülnek – hívja fel a figyelmet a JP Morgan elemzői csapata.