Felére lassul a magyar gazdaság bővülése

Az idei éves átlagos magyar GDP-növekedést 2-ről 1,8 százalékra, a jövő évit viszont a korábban becsült szintén 2-ről 1 százalékra csökkentette elemzésében a JP Morgan londoni elemzői csoportja a globális növekedési lassulás, illetve a hitelválság szerteágazó következményeire hivatkozva. A magyar kormány és a jegybank is jelezte már a lefelé mutató növekedési kockázatok egyre nagyobb erejét. A hivatalos kormányzati GDP-növekedési prognózis, amellyel egyébként a jövő évi költségvetés készül, 3 százalék.

A lassabb magyar (és régiós növekedés) növekedés az inflációt is lefelé húzhatja, de ennek mértéke a londoni elemzők szerint nem lesz érdemi. Emiatt a Magyar Nemzeti Bank kamatcsökkentési mozgástere sem bővül ki érdemben (összesen 100 bázispont jövőre 7.50%-ra, az első kamatvágás április előtt nem várható).

A kamatcsökkentések mértékét a JPMorgan szerint egyébként az is korlátozza, hogy a forint fokozottan sérülékeny marad a gyengülésre. A londoni szakértők szerint egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy a forint a 260-as szintnél is gyengébb szintre süllyed az euróval szemben. A gyengülő forintból eredő GDP-növekedési hajtóerőnél (exportversenyképesség-növekedésből) összességében nagyobb kedvezőtlen hatást látnak a JPMorgan elemzői abból, hogy a forintgyengülés az inflációt fűti.

A Portfolio.hu e hét hétfőn közzétett elemzői felmérése is rámutatott arra, hogy alaposan megsínyli a magyar gazdasági növekedés a nemzetközi környezet jelentős romlását. Az elemzői konszenzus szerint jövőre csak 1,55 százalék körüli lehet a bővülés, azaz ehhez az évhez képest (1,95 százalékos konszenzus) nemhogy gyorsulás nem következik be, hanem lassul a bővülés üteme.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!