A gazdák helyzetét az is nehezíti, hogy a tavalyi száraz nyár miatt elhúzódott a fedeztetés, ráadásul az idén korán van a húsvét, kevesebb az exportra vihető pecsenyebárány. A tenyésztők 160-200 ezer élő bárányt exportálnak, nagyobbrészt fiatalabb, tejes bárányt.
A pecsenyebárány ára tavalyhoz képest mintegy 10 százalékkal, 3 euróra emelkedett, a tejes bárány kilójáért továbbra is 3,4 eurót adnak a felvásárlók. A hazai boltok kínálatában több megtévesztő fagyasztott báránytermék is feltűnt - ami rontja a hazai termelők megítélését is -, az angolszász országokban, köztük a nagy exportőr Új-Zélandon és Ausztráliában ugyanis mást értenek bárányon, mint Magyarországon.
Nálunk a két-három hónapos, hizlalt jószágot árulják bárányként, a szinte költségmentes ridegtartásra berendezkedett országokban viszont az egy-két éves, de nagyjából ugyanakkora súlyú állatot is ide számítják. Ez ellen alig lehet tenni, mivel az uniós szabályozás szerint sem egyszerű a besorolás: az EU-ban csak a 45 kiló fölötti állatot nevezik juhnak, ez alatt különböző báránykategóriák vannak - mondta Süth Miklós, az FVM szakállamtitkára, országos főállatorvos.
Húsvétig a Kikelet akció ellenőrzései során a bárányhúsra is nagy figyelmet fordítanak, a fogyasztók pedig a hús színe mellett leginkább az áruk alapján különböztethetik meg a termékeket. Ami ugyanis 600-800 forintba kerül kilogrammonként, az nem bárányhús, mert annak az ára kétezer forintnál kezdődik - közölte Hajduk Péter, a Magyar Juhtenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója.