További Magyar cikkek
A Portfolio.hu felmérésében részt vevő 18 szakértő közül többen jelezték: bár számos tényező lehetőséget adna a kamatvágásra, de a szeptemberit követő újabb monetáris lazítás nem megfelelő üzenet lenne a befektetőknek a számos külső és belső bizonytalansággal terhelt piaci környezetben. Ez a bizonytalanság teljesen megosztja az elemzői kart abban, hogy idén már csak egy, vagy két kamatcsökkentés fog bekövetkezni, és a jövő évi összes monetáris lazítás mértékében is nagyok a különbségek a szakértői várakozásokban.
A felmérésben választ adó 18 elemző közül 10 szerint nem változtat jövő hétfőn az irányadó rátán a Magyar Nemzeti Bank MNB monetáris tanácsa, 6 szerint 25 bázisponttal csökkent, míg két elemző azonos valószínűséget rendelt a két kimenetelhez. A most változatlanul maradó kamatlábra számítók szerint az inflációs kilátások nem túl biztatóak (főként az élelmiszer- és olajárak miatt), a bérdinamikáról megjelent friss adatok sem egyértelműek, és a jövő évi bérajánlással kapcsolatos tárgyalások kimenetele sem világos; mindez óvatos kamatpolitikát tesz indokolttá.
Az élelmiszerár-robbanás közepe
Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő szakértője és Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője azt hangsúlyozta, a hétfői kamatvágás nem lenne konzisztens lépés az eddigi kamatdöntésekhez fűzött indoklással, és egyúttal túlszaladó kamatcsökkentési várakozások kialakulásához vezethet a piacon. Tardos Gergely, az OTP Bank szakértője szerint a jegybank a hitelességét kockázatja, ha ilyen környezetben most kamatot csökkent. Ezt a véleményt Kondrát Zsolt, az MKB Bank elemzője is osztotta.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az inflációs kockázatok között megjegyezte, "az élelmiszerár-robbanás közepén járunk most". Németh Dávid, az ING Bank szakértője ezt azzal egészítette ki, hogy a villamosenergia árának jövő évi alakulása továbbra is kérdéses.
Barcza György, az ING Bank vezető közgazdásza szerint a fenti okok mellett az is afelé húz, hogy ne most csökkentsen kamatot a monetáris tanács, hogy egy hónap múlva jelenik meg a friss, részletes inflációs jelentés, és (feltéve, hogy kedvező inflációs pálya rajzolódik ki) annak tükrében hitelesebben lehetne kamatot csökkenteni. Jövő hétfőn viszont emiatt jelentős kommunikációs kihívás a kamatdöntés indoklása - jegyezte meg. Jelenleg az árazások alapján nem hisz teljes mértékben a piac a jövő hétfői 25-ös kamatvágásban.
6,00 és 6,75 között
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szerint mivel az inflációs szempontból kiemelt témákban (élelmiszerárak, béradatok, országos bérajánlás) nem látunk érdemben tisztábban, mint egy hónapja, ezért a magyar eszközökkel szembeni kockázati felár mérséklődése lehet az egyik fő szempont jövő hétfőn a kamatdöntésben. Annak okaként, hogy az infláció körüli a bizonytalanság mellett esetleg mégis kamatcsökkentés következhet be hétfőn, többen a galamb többségű tanácsra utaltak.
A következő hónapok kamatpályájának alakulása szempontjából a nemzetközi befektetői környezet alakulása is lényeges - hangsúlyozta többek között Bíróné Szegő Márta. Az UniCredit Bank főközgazdásza Bebesy Dániellel, a CIB Bank elemzőjével együtt úgy látja, az elhúzódó bizonytalanság is fontos (fékező) tényező a magyar kamatcsökkentési sorozatban. A mai konszenzusban teljesen megosztottnak mutatkoztak a szakértők abban, hogy 7,00%-on vagy 7,25%-on fejezheti be az évet a jegybanki alapkamat.
Ennél is nagyobb bizonytalanságot tükröznek a jövő végi végére vonatkozó kamatlábbal kapcsolatos várakozások: a válaszok 6,00% és 6,75% között szóródtak. Ez nagy mértékben azzal függ össze, hogy ki milyen kockázatot rendel az inflációs várakozások beragadásának magas szinten.