Lassan elfelejtik a kamatadót

Az árfolyamnyereség-adót 2007-től be kell vezetni, a kamatadó bevezetését nem tartjuk szükségesnek, válaszolta a tőkepiacnak szánt választási ígéretekről érdeklődő Napi Gazdaság kérdésére az MSZP sajtóosztálya, majd úgy pontosították szavaikat, hogy nem tartják elképzelhetetlennek a határértékek fokozatos módosítását.

Ez fordulatot jelent, tekintve hogy hatályos törvény szól a kamatadó 2007-es bevezetéséről, 10 százalékos adókulcs mellett. Az adó alól mentesülnének éves szinten 50 ezer forintos kamatjövedelemig azok, akiknek nem haladja meg az éves kamatjövedelme a 250 ezer forintot. Ha a költségvetés hiánya nem nagyobb a kormány által kommunikáltnál, a Fidesz lemondana a tőkejövedelmek megadóztatásáról - ezt erősítették meg a gazdasági lapnak a párt gazdaságpolitikai kabinetjében.

Továbbra is fontosnak tartják a tőkejövedelmek megadóztatását, de a mostani megtakarítási hajlandóság mellett ma fontosabb szerephez kell juttatni az ösztönzőket, illetve először a munka világához köthető adó- és járulékterhek átalakítását kell szerintük végrehajtani. Az MDF gátolná a leghatározottabban a tőzsdei nyereségek adóztatását - mondván, az nem tesz jót a tőzsdei kapitalizációnak -, az SZDSZ viszont a tőkejövedelmeket is bevonná az egységes, 20 százalékos kulcs alá.

Horn Gábor szabad demokrata ügyvivő szerint a kamat- és árfolyamnyereség-adót 20 százalékra emelnék 2008-2009-től, az államháztartás rendbetétele után bevezetendő egykulcsos adórendszer részeként. A tőzsdei cégeket is érintő hatósági áraknál lényegében ugyanazt mondja a két nagy párt: legfeljebb az infláció mértékével megegyező mértékű emelést tartanak elfogadhatónak évente. A Fidesz napirenden tartaná az árképzés kérdését, az MSZP arra hívja fel a figyelmet, hogy a világpiaci árak (kőolaj), a hosszú távú szerződések (áram) és az infláció mértéke (gyógyszerek) nem hagyható figyelmen kívül az árak meghatározásakor.

A szocialisták 2 százalék alatti inflációt tartanak teljesíthetőnek 2008-2010 között, a tervezett eurócsatlakozás előtti két évben. Abban is egyetértés van a nagy pártok között, hogy a hozamalakulás miatt is kiemelten figyelt eurót 2010-ben kívánják bevezetni, pontosabban a Fidesz gazdaságpolitikai kabinetje "fontosnak tartja" a 2010-es céldátumot.

Szerintük az eladósodással kapcsolatos 60 százalékos követelmény (a GDP-hez viszonyítva) szinte biztosan nem teljesül 2008-ra a determinációk miatt, de annak megállítására, a folyamat visszafordítására látnak esélyt. A Fidesz "erős árfolyamban hisz", a felzárkózás természetes folyamata szerintük a hazai fizetőeszköz felértékelődése. Az MSZP-től kapott válasz szerint a lakosságnak és az exportőröknek 250-260 forint közötti euróárfolyam megfelelő.