Miért nem rohantuk le a bankokat?

Immár több mint egy éve kell a hazai befektetőknek együtt élniük a kamat- és árfolyamnyereség-adóval. A befektetéseken szerzett jövedelmeket terhelő adók bevezetése tavaly augusztusban emlékezetes felfordulást okozott a megtakarítási piacokon, ami alól a befektetési alapok sem jelentettek kivételt. Sőt, az alapok vagyona a kamatadó bevezetése miatt a "normális" tőkebeáramlás felett 400 milliárd forinttal bővült, így az intézkedés erőteljes lökést adott az ágazatnak, még úgy is, hogy a rohamot követően hónapokig tartó delírium bénította meg az alapok piacát. A szakma ráadásul idén augusztusban is nagy durranásra készült - egyelőre úgy tűnik, hiába.

Harc az ügyelekért

Nemcsak az alapokba helyeztek el ugyanis a befektetők nagy mennyiségű tőkét a kamatadó elkerülése miatt; az adóbevezetés indukálta teljes friss megtakarítás volumene a becslések szerint 600-700 milliárd forint lehetett. Ebből a bankbetétek nagyjából 280 milliárdos szeletet hasítottak ki, amelynek túlnyomó része, mintegy 200 milliárd forint egyéves betétekben landolt. A legtöbb szereplő erre alapozta az elmúlt hetek, hónapok termékfejlesztéseit, és harcba szállt a kamatadó miatt tavaly sebtében lekötött éves betétekből felszabaduló tőkéért.

Az alapkezelők a szokásosnál kicsit koncentráltabb termékbevezetésekkel készültek az újabb lehetséges befektetési hullámra. Különösen szembetűnő volt ez a zárt végű, garantált konstrukciók esetében, hiszen nyár elején kifejezetten visszaesett az új kibocsátások száma, miközben az augusztus-szeptemberi időszakra a szokásosnál jóval több jegyzés jutott. Ennek ellenére júliusban rég nem látott friss befektetést regisztrálhattak az ágazatban, így látszólag minden adott volt egy újabb kiemelkedő forgalmú hónaphoz. Az augusztusi értékesítések ugyanakkor kicsit kiábrándítónak tűnnek a várakozásokhoz képest.

A napi forgalmi adatokból úgy tűnik, a júliusi aktivitás után augusztus első napjaiban megfordult a trend, miután a befektetők - feltehetően a globális tőkepiaci bizonytalanságok miatt - kivonták tőkéjüket az alapokból. Összehasonlítva az elmúlt egy-két hét értékesítéseit a tavaly augusztusi adatokkal úgy tűnik, egyelőre nyoma sincs a lejárt betétek miatti friss befektetéseknek.

Soha nem látott marketingoffenzíva

Történt mindez annak ellenére, hogy a bankok korábban nem látott marketingoffenzívát indítottak a betétekből kiszabaduló megtakarítások megtartásáért, illetve megszerzéséért. Az akciók középpontjában a szemkápráztató kamatot fizető, rövid lejáratú betétek és hosszabb távra ajánlott befektetési alapok kombinációját kínáló termékek állnak. Szemben a tavalyi helyzettel, amikor egy-két szereplő többé-kevésbé lecsúszott a kamatadó miatti tőkebeáramlásról, a bankok és alapkezelőik most alaposan felkészültek.

Azt is érdemes kiemelni, hogy tavaly augusztusban a jogszabályba foglalt kemény határidő miatt koncentrálódott igen rövid időszakra a hatalmas tőkebeáramlás, míg ilyenről idén nem beszélhetünk. Ha tehát a befektetési alapok piacára számottevő tőke érkezhet az említett forrásokból, könnyen előfordulhat, hogy az az elkövetkező hetekben egyszerűen eloszlik, így nem okoz olyan nagy feltűnést az alapok piacán, ahogy arra sokan számítottak. Az említett banki akciók révén ráadásul a betétekből kiáramló tőke jelentős része továbbra is a betétek állományát fogja hizlalni, illetve nyertesként jöhetnek ki a helyzetből az egyre komolyabb részesedést szerző biztosítói unit-linked termékek is.

Állandó a változás a piacon

A befektetési alapok piacán a súlypontok eltolódása nem állt meg tavaly augusztusban, az azóta eltelt évben komoly változások mentek végbe az egyes kategóriák piaci részesedésében. Abszolút értelemben a pénzpiaci alapok vonzották a legtöbb tőkét a befektetői roham óta eltelt hónapok során, míg az ingatlanalapok - sokat tárgyalt problémáikból kifolyólag - az egyetlen negatív értékesítésű kategóriának számítottak az elmúlt szűk esztendőben.

A tőkebeáramlás tekintetében az élbolyban található garantált alapok növekedési üteme akkor mutatkozik meg igazán, ha az elmúlt időszak tőkebeáramlását a nettó eszközértékhez viszonyítjuk. A tőkevédett konstrukciók vagyona ugyanis több mint harmadával bővült (a 2006 szeptember végi összesített nettó eszközértékhez képest) a kamatadó bevezetése és a felfokozott hangulat elültével is.

Kicsit hosszabb távra visszatekintve látható, hogy főként a kockázati skála középső részét elfoglaló alapkategóriák esetében történt meghatározó változás, az egy-két évvel ezelőtt igen hangsúlyos kötvényalapokat visszaszorították a vegyes, illetve a már említett garantált termékek, miközben a részvényalapok részesedése is enyhe mértékben növekedett az elmúlt néhány hónapban.