Gyurcsány irányt mutatott

Az egyik legizgalmasabb kérdés, hogyan tudja az állam megvédeni állampolgárait, hogy fair és méltányos körülmények között jöjjenek létre üzleti megállapodások - kezdte nyitóbeszédét Gyurcsány Ferenc a Gazdasági Versenyhivatal által szervezett, a kartellek elleni küzdelemről szóló konferencián. A miniszterelnök szerint a versenyjogi törvények megsértése miatt az elmúlt években nagyjából százmilliárd forintnyi veszteséget okozott az állampolgároknak és az államnak.

A gazdasági szereplőkben megvan a hajlam, hogy korlátozzák a versenyt, hogy megállapodásokkal arra törekedjenek, hogy a piacinál magasabb árat határozzanak meg, és nem piaci körülmények között extraprofitot érjenek el - magyarázta Gyurcsány Ferenc. Szerinte amióta létezik piac, azóta létezik törekvés a kartellezésre. A küzdelem fontos, így ő minden eszközzel támogatja a GVH kartellek elleni fellépését: minden eszközzel lépjenek fel a jelenséggel szemben, és ha valaki kapcsolatokra hivatkozik, azzal szemben még nagyobb erővel lépjenek fel - adta ki az iránymutatást a miniszterelnök.

A Legfelsőbb Bíróság elnöke a jogalkotásról, jogi környezetről beszélt. Lomnici Zoltán elismerte, Magyaroszágon még gyerekcipőben jár a szabályozás, nem rendelkezünk több évtizedes tapasztalatokkal, hiszen húsz éve még tervutasításos rendszer működött itthon. Az utóbbi években azonban jelentős volt a versenyjog fejlődése. A GVH határozatait rendszeresen megtámadják az elmarasztalt cégek, a döntéseket 7-8 százalékban változtatja meg a bíróság.

Európai együttműködés

A kartellek komolyan sértik a versenyt, nagyon sok kárt okoznak a fogyasztóknak és az államnak - hangsúlyozták a konferencia résztvevői. Az Európai Bizottság Versenyjogi Főigazgatóságának vezetője példaként a néhány évvel ezelőtti gyógyszeripari botrányt hozta fel, amikor a vitaminok gyártásában részt vevő cégek közötti kartell összesen 55 milliárd dollárnyi kárt okozott.

Philipe Lowe elismerte, vannak szektorok, ahol sokkal könnyebb beazonosítani és felgöngyölíteni a kartellügyeket, s vannak, ahol ez nagy nehézségekbe ütközik. Itt előfordul, hogy megússzák a versenyjogi szabályok kijátszását. Itt nagyon fontos szerepe lehet a tagállamok közötti együttműködésnek.

Együttműködés és mentesség

A kartellek elleni küzdelem első lépése, hogy felismerjék, a versenytársak összejátszottak. Az Európai Unió valamennyi tagállamában működik egy program, amellyel az együttműködőknek, informátoroknak teljes vagy részleges mentességet biztosítanak a következmények alól. Az informátorok fontos segítséget nyújthatnak a hatóságoknak a szövevényes ügyek felderítésében. A mentesség feltétele általában, hogy a hatóságokkal együttműködök elegendő bizonyítékot szolgáltassanak, s a bíróságon később megálljon a vád. Az elmúlt években nagyon sok cég élt ezzel a lehetőséggel.

A másik hatékony fegyvert a szankciók, bírságok jelentik. Az elmúlt években az EU-ban megemelték a kiszabható bírságok összegét. Míg 1969-1999 között 1400 millió eurónyi bírságot szabtak ki, az elmúlt hat évben, 2000-2006 között 6226 millió eurót.

Az EU antitröszt-szabályozással is harcolna a versenyjogot megszegők ellen. Az EB 2005-ben vitát kezdeményezett a versenyjogi szabályozásról (Zöld könyv), a vita eredményét az idén hozzák nyilvánosságra egy úgynevezett Fehér könyv formájában. Erősíteni kívánják az együttműködést az EU-n belüli, illetve harmadik országbeli hatóságokkal is.

A GVH szerepe

A legóvatosabb becslések szerint Magyarországon a kartellek 64 milliárd forint kárt okoztak a fogyasztóknak - mondta Nagy Zoltán, a GVH elnöke. Szerinte azonban ha ennek a számnak a duplájáról beszélünk, közelebb járunk az igazsághoz. Ezek is mutatják, mekkora károkat okoznak a versenyjogi törvényeket kijátszó titkos megállapodások, és miért fontos a kartellek elleni fellépés.

A kartellek általában tíz százalékkal drágítják az árakat, de a múltban már regisztráltak olyan megállapodást, amely 49 százalékkal emelte az árakat. A társadalmi károk igen jelentősek: a kartellmegállapodások miatt drágábbak a termékek, szűkebb lehet a termékválaszték, rosszabb a minőség, drágulnak a közbeszerzések, csökken a versenyképesség, kevesebb az innováció, lassul a gazdasági növekedés.

A GVH 2002 óta harminc esetben marasztalt el kartelleket, több mint száz kartellező céget bírságolt meg. Eddig összesen 20,2 milliárd forint bírságot vetett ki.

Engedékenységi politika

Mint az EU legtöbb tagállamában, Magyarországon is van lehetőség arra, hogy a kartellezők együttműködve a hatóságokkal csökkentsék büntetésüket. Teljesen elengedik a bírságot annál, aki a GVH által nem ismert kartellről elsőként szolgáltat érdemi információt, amely alapján a GVH eljárást tud indítani. Akkor is elengedhetik a büntetést, ha egy már elindított eljárásban a jogsértés megállapításához szükséges elegendő információt ad.

Részlegesen engedik el a bírságot, ha nem elsőként számol be egy kartellről, de többletinformációt ad. Minden esetben a bírság elengedésének feltétele, hogy a teljes körűen és folyamatosan együtt kell működni a hivatallal, és kartellben való részvételét természetesen meg kell szüntetnie.