Személyi hitelekkel csúsznak az adósok

Elsősorban a fogyasztási hiteleik fizetésével csúsznak a lakossági ügyfelek, a késedelmes törlesztések megugrása is jórészt ezzel magyarázható – nyilatkozta Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultak Egyesületének (BHKE) főtitkára. Az egyesület tapasztalatai szerint annak, hogy az év végi-év eleji időszakban megugrik a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) nyilvántartottak száma, nem a gyakran emlegetett lakáshitel-bedőlések számának emelkedése az oka, ezek ugyanis hosszabb távon jelentkeznek.

Ilyenkor mindig a drága fogyasztási és áruhitelt felvevő ügyfelek kerülnek bajba, vagyis azok a hitelek dobják meg a listát, amelyek mögött nincs fedezet. A karácsony előtt felvett személyi kölcsönök visszafizetése ugyanis év végén, illetve az év első hónapjaiban válik sokak problémájává. A főtitkár hozzátette: hozzájuk még mindig sokkal többen fordulnak fogyasztási vagy gépjárműhitellel kapcsolatos problémákkal, mint a lakáskölcsönük miatt. Utóbbi ugyanis szerinte az a hitel, amelyet az adósok a legkomolyabban vesznek és a legtisztességesebben fizetnek, előbbiekre viszont gyakran nem jut már pénz.

Az MTI által idézett adatok szerint vészesen nő a KHR-ben nyilvántartott késedelmes hitelek összege. Ugyan a pénzügyi felügyelet statisztikái szerint a bankok portfóliójának minősége javult 2007-ben, a rendszerbe mégis egyre többen kerülnek be. A vállalkozások késedelmes hiteleinek összege 2007-ben több mint negyedével nőtt, az új lakossági mulasztások száma pedig tavaly átlépte a 200 ezret. A főtitkár által elmondattak mellett azonban a forint jelenlegi pozíciója is kellemetlenül érintheti az idén a lakáshiteleseket, hiszen azok zöme devizában adósodott el. Ha ugyanis folytatódik hazai fizetőeszköz hónapok óta tartó jelentős leértékelődése, az a havi törlesztések emelkedésével járhat, és ez a szinte semmilyen megtakarítással nem rendelkező magyar háztatásokra hosszú távon igen kedvezőtlenül hathat.

Farkas István, a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának elnöke korábban azt mondta: a lakosság hitelkereslete tavaly kisebb arányban csökkent, mint amennyire a jövedelmi lehetőségei romlottak. A háztartások eladósodottsága megnőtt, ez pedig növeli a visszafizetési kockázatot. Az elnök szerint a bedőlt hitelek arányának a KSH által nyilvánosságra hozott jövedelemadatok alapján sokkal magasabbnak kellett volna lennie, azt, hogy ez mégsem így van, az elnök a fekete- és szürkegazdasággal magyarázta.

A PSZÁF és az MNB által a közelmúltban a devizaalapú hitelek kockázatainak kezelésére kiadott közös ajánlásában már szerepel is: a hitelbírálat során kizárólag olyan jövedelem vehető figyelembe, amelyet az ügyfél megfelelő dokumentumokkal alá tud támasztani. Emellett szintén közösen hívta fel a figyelmet a közelmúltban a terjedőben lévő jenhitelek kockázataira az MNB és a felügyelet. A dokumentum szerint a verseny miatt fennáll a veszélye annak, hogy a hitelintézetek a növekedési kényszer hatására túlzott hitelkockázati kitettségeket építenek föl.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!