Mint a Világgazdaság is többször beszámolt róla, az autópálya-kartell minimum 28 milliárd forinttal rövidítette meg közvetlenül a fogyasztókat azzal, hogy kartelleztek.
A Gazdasági Versenyhivatal 2004 júliusában hozott elmarasztaló határozatot öt út-, illetve hídépítő céggel - a Betonút Rt., Debmút Rt., Egút Rt., Hídépítő Rt., Strabag Rt. - szemben kartellezés miatt. Megállapítása szerint a vállalkozások a Nemzeti Autópálya Rt. által 2002 nyarán kiírt közbeszerzési pályázatokon egymás között előzetesen megegyeztek abban, hogy melyik cég melyik autópálya-szakasz kivitelezését szerzi meg. Esetenként abban is megállapodtak, hogy a nyertesek majd alvállalkozóként vonják be a munkákba a többieket.
Az ilyen típusú kartell piactorzító hatása számottevő, a jogsértés a közpénzek felhasználását is érintette, így fokozottan sértette a társadalmi érdekeket. Az uniós gyakorlat szerint is a legsúlyosabban szankcionálandó versenykorlátozások közé tartozik, mivel közvetlenül és alapvetően torzítja a források hatékony elosztását, és árfelhajtó hatású - hívta fel a figyelmet a versenytanács. Az öt céget összesen több mint hétmilliárd forint bírsággal sújtotta. Az elsőfokú bíróság tavaly januárban helybenhagyta a versenytanács határozatát, a bírságot a vállalkozások befizették.
A kartellezőkkel szembeni kártérítési perindítás különösen az utóbbi időben kormányzati megfontolás tárgya, hiszen az elmúlt négy évben felderített titkos szövetkezések óvatos becslések szerint is 64 milliárd forint kárt okoztak. A szakirodalom által megfigyelt és valószínűsíthető áremelő hatásokat számításba véve azonban a veszteség meghaladhatja a 140 milliárd forintot is. Magyarországon - és általában Európában - ez idő tájt még nem gyakorlat a versenyjogot sértő, kárt okozó vállalkozásokkal szembeni fellépés a kár megtérítéséért, miként az USA-ban, ahol a kartellezést közönséges lopásnak tartják.