Budapest kaszál a fapadosokon

Bár a hivatalos statisztika még várat magára, az előzetes információk szerint az idén nyáron Budapesten mintegy 15 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma a tavalyihoz képest. Ez részben a fapados járatok beindulásának köszönhető - mondta Niklai Ákos, a Magyar Szállodaszövetség elnöke. Vidéken azonban visszaesett a forgalom, ami elsősorban a horvátországi konkurenciával, illetve a nyár nagy nemzetközi sporteseményeivel - foci EB, olimpia - magyarázható. Továbbra is a német turisták képviseltetik magukat leginkább, ám számuk az idén nem nőtt tavalyhoz képest. Míg a korábbi években a második helyen Ausztria volt, az idén az olaszok szállták meg az országot. Jelentősen emelkedett az egyesült államokbeli, izraeli és japán látogatók száma, és Magyarország egyre népszerűbb a franciák és britek körében is. A kedvező növekedési számok csalókák, a tavalyi a turizmus egyik leggyengébb éve volt. A lassú javulást jelzi az is, hogy emelkedett ugyan a hitelek árszintje, ám továbbra sem éri el a 2001-es szintet. A növekvő költségek miatt ráadásul az egy szobára jutó bevétel 20 százalékkal csökkent, így a szállodák jövedelmezősége romlott - mondta Niklai.

Nem nőtt a forgalom a tavalyihoz képest a wellness szállodákban - tudta meg a Napi Gazdaság Baranyai Györgytől, a Magyar Szállodaszövetség wellness szekciójának vezetőjétől, aki egyben a Szidónia Kastélyszálló igazgatója. A kínálat bővült, egyre több ilyen jellegű szálloda nyílt, mindez negatívan érintette a régi piaci szereplőket. A bevezető áraknál jóval olcsóbban, akár féláron is hirdető szállodák lenyomják a többi szálló árait is, bár egyes tarifák már gyanút keltettek a szolgáltatást keresőkben is.

Magyarok a wellness központokban

Jó jel viszont, hogy a magyar közönség egyre fogékonyabb a wellness iránt. Egyrészt sokan csalódtak a "túlreklámozott", valódi élményt kevésbé nyújtó afrikai és ázsiai programokban, másrészt az üdülési csekk kínálta lehetőségekre is egyre többen ráéreznek. Ez utóbbi formát Baranyai érdemesnek tartja továbbejleszteni, mivel így a fizetővendégek idehaza költik pénzüket. A külföldiek számára továbbra is Budapest a fő célpont, ezt követi a Balaton és évről évre egyre többen érdeklődnek a gyógyturizmus iránt - mondta Galla Gábor, a Magyar Turizmus Rt. vezérigazgatója. Továbbra sincsenek jól kihasználva a konferenciaturizmusban rejlő lehetőségek: nagy szükség lenne az 5-10 ezer férőhelyes konferenciaközpontokra. Egyre több kisebb, 200 és 2000 fő közötti rendezvényt szerveznek viszont, s nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is.

A Magyar Kongresszusi Iroda adatai szerint bár 2004-ben csökkent a Magyarországra szervezett konferenciák száma, 3,1-ről 4,1 napra emelkedett a résztvevők átlagos magyarországi tartózkodása, az egy konferencián részt vevő nemzetek száma pedig 10-ről 12-re nőtt. A résztvevők 70 százaléka külföldi. A konferenciák átlagos mérete 2002-2004 között 240 fő körül alakult, azonban ezen belül csökkent a 100-200 és rohamosan nőtt az 500-1000 személyes rendezvények száma. A helyszínek között a tavalyi 70 után az idén 82 százalék a szállodák aránya; kicsivel nőtt, s már 35 százalék a vidéki konferenciák súlya.

A balatoni hotelok átlagosan 11 százalékos forgalomkiesésről számoltak be. A Balatoni Hajózás Rt. menetrend szerinti hajóin 21 százalékkal kevesebben utaztak mint egy évvel korábban. A nyár elején tapasztalt érdektelenség részben magyarázható a hétvégére érkező turisták elmaradásával, akik az idei viszonylag rossz időjárás miatt gondolták meg magukat, de komoly érvágást jelent a német utazódömping elmaradása is - mondta Kovács.