Ez 2005-ben még teljesült, ám 2006-ban már nem, mivel az elfogadott legkisebb bér nettója 56 ezer forint volt, miközben Magyarországon a létminimum egy felnőtt számára tavaly átlagosan 60,1 ezer forint volt, a 2005-ös 56,4 ezer forint után - derül ki a KSH friss számításaiból. Ráadásul a 2007-re érvényes 65,5 ezer forintos legkisebb bér nettója is csupán 54 ezer forint. Az egy főre jutó érték háztartástípusonként a 37-60 ezer forintos sávban szóródott 2006-ban.
A statisztikusok létminimumon azt a pénzösszeget értik, amely biztosítja a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény - a társadalom fejlettségi szintjén konvencionálisan alapvetőnek minősülő - szükségletek kielégítését. Számításaiban alkalmazza azon élelmiszerek, szolgáltatások és iparcikkek értékét is, amelyek fogyasztása az élelmiszer-normatívához hasonló.
A KSH által számított létminimum értéke 2006-ban 6,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, miközben az éves átlagos fogyasztóiár-növekedés csupán 3,9 százalék volt. A kutatók szerint ennek fő oka, hogy a létminimum környékén élők fogyasztásában döntő részt képviselő élelmiszerek és a háztartási energia ára tavaly jóval gyorsabb ütemben nőtt, mint a fogyasztói árindex.
Az egyetlen felnőttből álló háztartás átlagosan havi 60,1 ezer forintból élt meg a múlt évben, míg kettőnek már 105,2 ezer forint szükséges a létminimumhoz. Egy kétkeresős, kétgyermekes családnak havonta 174,4 ezer forint kellett az elfogadható megélhetéshez, ez szintén 6,6 százalékkal több a 2005-ösnél.
Az adatok szerint itt is érvényes a méretgazdaságosság, azaz minél több tagból áll a család, annál alacsonyabb az egy főre eső összeg: a három felnőttből és négy gyermekből álló háztartásban fejenként havi 38 ezer forint is elég. A nyugdíjasok a KSH szerint kevésből is megélnek: az egy nyugdíjasból álló háztartásnak 54,1 ezer, a két nyugdíjasból állónak pedig 93,2 ezer forint volt a minimális igénye 2006-ban, miközben a nyugdíjasok fogyasztóiár-indexe 105,0 százalék volt.