Széthordják a kórházakat

Akár több milliárd forint is lehet az összértéke azoknak a kórházi műszereknek és eszközöknek, amelyek a szerkezetátalakítás miatt gazdátlanná váltak. A megszűnő és a rehabilitációs vagy krónikus osztályokká átminősített részlegeken az elmúlt hetekben megkezdték a leltározást, ám egyelőre teljesen bizonytalan, mit kell átadni és mit lehet megtartani.

A budapesti fekvőbeteg-ellátókat a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi ügyosztálya körlevélben arra kérte, amíg nincs egyértelmű döntés a kórházi részlegek aktív ágyainak átcsoportosításáról, addig ne véglegesítsék a fölöslegessé váló eszközök és berendezések listáját.

Nem kell kapkodni

Az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI) is óva inti a kórházakat az elhamarkodott lépésektől. Amíg képlékeny, hogy egy adott osztályon az intézményi átcsoportosítások eredményeként hány ágy működik a jövőben és milyenek (aktív, krónikus vagy rehabilitációs), addig óvatosan kell a leltárkönyv rubrikáiba jegyezni a tárgyakat – mondta a Napi Gazdaságnak Kárpáti Zsuzsanna főigazgató.

Egy-egy aktív ellátást biztosító részleg megszűnésének nem egyenes következménye, hogy minden ott lévő műszert és eszközt vissza kell juttatni a központi raktárba. Elképzelhető ugyanis, hogy az adott intézményen belül más osztályokon, illetve a krónikussá átminősített egységeken hasznát tudják venni az átmenetileg fölöslegessé vált berendezéseknek. Az intézet felügyeletét ellátó Egészségügyi Minisztériumtól még nem kaptak egyértelmű instrukciókat a hozzájuk visszautalt eszközök és műszerek sorsáról – mondta a főigazgató.

Arra biztosan van jogszabályi lehetőség, hogy a központilag kötelezően rendelkezésre álló darabszámot meghaladó, azaz a norma feletti készletet értékesíthessék. Az értékesítés módja lehet – egyebek mellett – az árverezés: ennek keretében az állami vagy magántulajdonú intézmények megbízottai licitálhatnak egyes műszerekre, berendezésekre.

Az árverések bevételeit az intézet visszaforgatja saját kasszájába, amelyből például a raktárkészlet frissítésének költségeit fedezi. A főigazgatónő szerint nem csupán a gazdátlanná vált eszközökről kell gondoskodniuk, hanem a jogutód nélkül megszűnő állami kórházak adósságállományának kezelése is rájuk vár, többek között az Országos Gyógyintézeti Központ (OGYK) 2,5 milliárd forintos tartozását kellene rendezniük.

Az intézet évente kétmilliárd forintból gazdálkodhat, így ez látszólag lehetetlen vállalkozásnak tűnik. Elvileg az értékesítésekből befolyó pénzekből mód lenne az adósságkezelésre, ám ezt az EKI alapító okirata jelenlegi formájában nem teszi lehetővé. Az ellentmondásos helyzettel kapcsolatos kérdésekre a szaktárcánál sem tudtak megnyugtató választ adni. A minisztérium sajtóosztályán annyit sikerült megtudni: a megszűnő kórházak adósságállományát illetően az EKI lesz a jogutód. Az adósság kiegyenlítésének módjáról és ütemezéséről a kormány, illetve az egészségügyi miniszter dönt majd a folyamatban lévő megszüntetési eljárás keretein belül.

Milliós eszközök a csomagtartókban

A Napinak több magát megnevezni nem kívánó egészségügyi dolgozó is arról számolt be, hogy a szerkezetátalakítás bejelentése óta gyakorlatilag széthordják a kórházakat; pár száz forintos kisebb műszerek, diagnosztikai eszközök mellett milliós értékeket is rejthetnek a kórház udvarán ki-bejáró autók csomagtartói. A leépíteni tervezett dolgozók közül sokan „átmentik” az eszközöket új munkahelyükre.

Az egyik fővárosi kórházban azt mondták: visznek mindent, ami mozdítható. A számítógépekből kiszerelik a fontosabb alkatrészeket, az adattárolókat, kiürítik a gyógyszeres szekrényeket, de székek és asztalok is eltűnnek a megszűnő részlegekről. A rendkívüli helyzet ellenére az egészségügyi intézményeknek nincs pénzük arra, hogy portaszolgálatukat profi vagyonvédelemre kiképzett szakemberekkel erősítsék, így csak leleményesség, illetve gátlástalanság kérdése, ki mit visz el a kiürítésre váró osztályokról.

Míg a megszűnő országos intézmények (OGYK, Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, valamint a Svábhegyi Gyermekszanatórium, illetve az Országos Baleseti Intézet) esetében az EKI felel a műszerpark sorsáért, addig az önkormányzati tulajdonú korházak esetében a tulajdonosnak kell kialakítani a felszabaduló eszközök és berendezések hasznosításának stratégiáját.

A Fővárosi Önkormányzat körlevelében kérte a kórházakat, hogy ne kapkodják el a leltározást, alaposan vegyék fontolóra, mely eszközöktől válnak meg. A számbavétel során darabonként kell tisztázni a tulajdonos kilétét, a különböző eszközök, műszerek ugyanis egy-egy alapítvány vagy magánszemély tulajdonában is lehetnek. Ilyen esetben egyértelművé kell tenni, hogy van-e ajándékozási vagy bérleti szerződés, és abban mi szerepel. Az állami készletraktárba csak ezt követően kerülhetnek vissza a leltári tárgyak.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!