Közhasznú társasággá alkulhatnak az egyetemek

Az Oktatási Minisztérium (OM) honlapján olvasható átdolgozott reformkoncepció szerint a jövőben kétféle státus között választhatnak az állami felsőoktatási intézmények. Maradhatnak állami tulajdonban, azaz állami fenntartó mellett vagy választhatnak magánfenntartót közhasznú társaság (kht.) formájában.

Rugalmasság és forrásbevonás

A kht-vá alakulást az intézmények kezdeményezésére a kormány hagyhatná jóvá. Az új működési forma mellett szól többek között a szervezeti rugalmasság fokozódása, valamint a forrásbevonás lehetőségeinek növekedése adókedvezmények révén - érvel a koncepciót kidolgozó reformbizottság. Az új intézményi forma az állam és a fenntartó által kötött közhasznú szerződés alapján jöhetne létre a stratégiai fejlesztési terv jóváhagyását követően.

Az intézményi vagyonkezelés miniszteri hatáskörbe vándorolna át a Központi Vagyonkezelési Igazgatóságtól. A tervezet azonban lehetőséget nyújt arra, hogy a fenntartó megvásárolja az intézményi vagyon egy részét célvagyonként. A nyáron sokat vitatott foglalkoztatási kérdésben törvényi garanciákat említ a koncepció, a kht.-vá alakult intézmények oktatói és dolgozói azonban kikerülnének a közalkalmazotti körből, vagyis rájuk a munka törvénykönyve szabályozását kellene alkalmazni.

Több év felkészülés

Az állami fenntartót választó intézmények gazdálkodása is önállóbb lenne a tervezet szerint, vagyis a költségvetési források felhasználásáról szabadabban dönthetnének az intézmények. A koncepció garanciát kíván adni az elmúlt év felsőoktatási botrányait kiváltó költségvetési intézkedések ellen is: a központi előirányzatot tanév közben nem lehetne megváltoztatni (nyáron több mint hárommilliárd forintot vontak el a felsőoktatási támogatásokból), valamint a saját bevételek öt százalékát nem kellene az OM számlájára befizetni.

A tervezet három-öt éves felkészülési idővel számol, tehát az első felsőoktatási kht. legkorábban 2008-2009-ben jöhetne létre. A finanszírozási reform alapját a normatív finanszírozási rendszer átalakítása képezné. A hárompillérű rendszer (képzési, kutatási és fenntartási normatíva) súlypontjai 2008-ra érnék el jelenleg optimálisnak ítélt mértéküket. A normatívák odaítélésének szempontjai is változnának: a kutatásra szánt pénzek mértéke nem a kutatók számától, hanem a teljesítményértékelés eredményétől függne. A képzési normatíva a kutatás-fejlesztés költségeit is tükrözné.