Kínai nyomás alatt a ruházati piac

A Magyarországon egy év alatt megötszöröződött kínai ruhadömping elsősorban a hazai gyártóknak okoz nehézséget, illetve azoknak a kereskedőknek, akik az olcsóbb termékeket tartják. Ha a régi, megszokott áruházak távol-keleti tulajdonba kerülnek, leginkább a mai kínai piacok vevőit szívják el - vélik piaci körökben.

Csak készülnek

A magyarországi tendenciákat látva szakértők szerint nem csoda, hogy a Wal-Mart és a Peak & Cloppenburg évek óta csupán "készül" Magyarországra, bár az már biztosnak látszik, hogy a svéd Hennes & Mauritz jövőre megnyitja első egységét a Belvárosban. A szakmát viszont az is foglalkoztatja, hogy a hírek szerint kínai irányítás alá kerül a legtöbb Skála áruház. Kiss István, a társaság vezérigazgatója nem kívánta kommentálni az ezzel kapcsolatos híreket, annyit azonban elmondott, hogy április elsejétől új bérlőkhöz kerül a miskolci, az egri, a székesfehérvári és a győri Skála áruház, szeptember elsejétől pedig Pécsett, Szegeden és Kecskeméten is kiszáll a kereskedelmi egységek mögül a Skála Divatház Rt. Ha ennyi áruházat vesznek át egyszerre a kínaiak, sok ruhakereskedő kerülhet nehéz helyzetbe. A kínai boltok áraival ugyanis nem lehet versenyezni. Igaz, a kínált termékek többsége igen silány, de a legtöbb magyar vásárló az olcsót keresi.

Nagyon olcsó

A GfK Hungária Piackutató Intézet szerint a ruházati kiskereskedelemben szinte egyik évről a másikra váltak jelentős tényezővé a távol-keleti boltok: míg 2003 első felében négymilliárd forint volt az összforgalmuk, a múlt év január és június közti időszakában már 21 milliárdra emelkedett. A vámeljárás 2002 végén bevezetett szigorítása óta a ruházati termékek és a cipők alulszámlázott importja ugyan a hivatalos tájékoztatás szerint megszűnt, de a termékek még így is hihetetlen alacsony áron kerülnek forgalomba. Értesüléseink szerint a vállalkozók a valódinál jóval kisebb mennyiség bejelentésével és hamis árumegnevezéssel próbálkoztak, ugyanakkor a legális kereskedelem komoly vezetői biztos információkkal rendelkeznek "vámost nem látott" konténerekről. A kínai boltok másik bevett gyakorlata, hogy olyan blokkot adnak, amely két tizedessel kisebb összegről szól, vagy olyat, amin az áll: nem pénzügyi fióknyitás. A piacot ismerő szakértők szerint a "kínai" Skálák a bevásárlóközpontoknak is komoly gondot okozhatnak, még akkor is, ha nem ilyen módszerekkel fognak dolgozni, hiszen január elsejétől megszűnt a kínai textilipari termékek EU-kvótája. Az árverseny elszabadul, és nem véletlen, hogy egyre több világmárka gyártat az ázsiai országban, ahol a legjobb minőség előállítására képes üzemek is vannak, ám azok árai sem magasak. Ezt számításba véve vonult ki a La Halle hazánkból, hiszen a fent vázolt tendenciákkal szemben nem látott üzleti jövőt, s az egyre bővülő hipermarketláncok (szintén ázsiai eredetű) ruházati kínálata is a La Halle vevőkörét vonta el.

Sokan maradnak

A felső középkategóriás termékek forgalmazóit azonban egyelőre nem zavarja a kínai ruhaimport. Az egyebek mellett a 17 Mexx üzletet irányító Andrusch József tapasztalatai szerint sem a Mexx, sem a Mango és Zara butikok nem panaszkodhatnak a forgalomra. A hat Marks & Spencer franchise-üzletet működtető S Modell Rt. vezetője, Jüttner Katalin szerint nincs ok aggodalomra, ha olyan termékkínálatú egy cég, amely célcsoportjának teljes mértékben megfelel. Példaként hozta, hogy a kizárólag a manökenméretű fiataloknak gyártó divatmárkák mellett a Marks & Spencer teljes méretválasztékot kínál, sőt minden méretben háromféle hosszal gyártják a szoknyákat, nadrágokat. S miután az ár/érték arányt elfogadták a vásárlók, évi két számjegyű forgalomnövekedést ér el a cég, amely rövidesen egy ezer négyzetméteres új egységet nyit, s jövőre folytatja a hálózatbővítést. A hagyományos bevásárlókörzetek, a Nagykörút, Rákóczi út helyett a plázákba járnak az emberek, így nem csoda, ha a magyar ruhakereskedelmi láncok, mint a Griff, a Roland és az Aranypók is inkább az üzletközpontokba települnek. Ez utóbbi vezérigazgató-helyettese, Novák Istvánné elmondta lapunknak, hogy ugyan a körúti üzletek forgalmának javulását várják a szombati parkolás ingyenessé tételétől, ám folytatják a tavaly megkezdett karcsúsító stratégiát: a veszteséges boltokat bérbe adják. A tervek szerint a tavalyi 36-ról 30-ra csökkentik az üzletek számát, így van esély arra, hogy jó minőséget nyereségesen forgalmazzon a cég. Nem félünk a jövőtől, mert sok lábon állunk - jelentette ki Berendi András, a 15 éves múltra visszatekintő Roland Divatház vezetője, hozzáfűzve, a felső középkategóriájú kínálattal dolgozó társaság stabil vevőköre a divat- és nem az árérzékeny körből kerül ki. A társaság húsz, úgynevezett Roland üzletéből tíz a vidéki nagyvárosokban van, a fővárosban lévők között pedig vannak bevásárlóközpontokban lévők és belvárosiak egyaránt. Emellett mindkét outlet centerben is nyitott McGill, illetve Roland boltot a cég, nem is beszélve a franchise-rendszerben működő Boss, Max Mara és Tommy Hilfiger szalonokról. A talpon maradás záloga, hogy a Roland egy bizonyos nagysághatár fölött van, akárcsak a Skála, ám az áruházlánccal szemben az a cég előnye, hogy nem pénzügyi befektetők a tulajdonosok. A 600 fős társaság egész Európában vásárol és ad is el, egyebek között az általa megvett kaposvári ruhagyár termékeit. Elkerülhetetlen azonban, hogy a Távol-Keleten is komoly vásárlásokba kezdjen a cég, már csak a beszerzési árszint miatt is.