Visszamenőleg fizetni
Az elemző azt követően számolt így, hogy az LB hatályon kívül helyezte a Somogy Megyei Bíróság jogerős ítéletét és az alperes területi államháztartási hivatal minden eddigi döntését két Somogy megyei kismama jövedelempótléki ügyeiben. A felülvizsgálati végzések értelmében a kismamák három évre visszamenőleg gyermekenként 6700 forintos jövedelempótlékra jogosultak, kamatok azonban nem illetik meg őket. A felperes kismamák 1998-ban és 1999-ben született gyermekeik után kérték egy 1979. évi minisztertanácsi rendelet 1994. évi módosítására hivatkozva a jövedelempótlékot, a TÁH áprilisban azonban úgy döntött, hogy nem fizetik ki visszamenőleg a kért összeget.
A hivatalnak az LB végzése szerint az ügyben új eljárást kell lefolytatnia, amelyben a vitatott 1979-es minisztertanácsi rendeletet 2002. március 7-ig, azaz hatályon kívül helyezéséig alkalmaznia kell. Az LB döntése szerint bár az említett rendeleten alapuló, meghatározott összegű gyermekgondozási díj rendszerét 1996-tól új váltotta fel, ez mégsem helyezte hatályon kívül a korábbi, 1994-ben módosított rendelkezést. Eddig országszerte több mint 200 ezer nő fordult az államháztartási hivatalokhoz, visszatartott jövedelempótlékát követelve.
A büdzsében 1,5 milliárd
A kormány előzetes becslése szerint a jövedelempótlék-fizetés 25-30 milliárd forintos többletkiadást okoz - mondta Gál J. Zoltán kormányszóvivő, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy hétfőn lesz még egy LB-döntés. Ha ez a tegnapival ellentétes eredményt hoz, úgy jogegységi eljárásra kerül sor. A jövedelempótlékot jogosultsági alapon fizetik és egyéb költségvetési kiadásként számolják el. A büdzsében ezen a soron jelenleg mindössze 1,5 milliárd forint van, ám ez egy felülről nyitott tétel. A pluszkiadások a költségvetési hiányt növelik - tette hozzá a kormányszóvivő.