Nem bíznak a jövőben a kisvállalkozások

A K&H Bank és a GfK közvélemény-kutató intézet 2004 harmadik negyedéve óta, immár két éve, negyedéves rendszerességgel méri fel a kis- és középvállalatok (700 millió forint nettó éves árbevételt meg nem haladó társas vállalkozások) - vállalataikat befolyásoló - gazdasági eseményekkel kapcsolatos várakozásait. A kutatás eredményét a kkv bizalmi index jellemzi, amelynek értékét -100 és +100 között állapítják meg az eredményektől függően, ahol a 0 érték a semleges, az alatta lévő érték a negatív, felette pedig a pozitív várakozásokat mutatja.

Megrendült bizalom

Az országosan reprezentatív, 700 kisvállalat megkérdezésén alapuló részletes felmérés 2006 szeptemberének első két hetében készült. A 2006 harmadik negyedévi kutatás során a Bank és a kutatóintézet a kisvállalkozások vevői és szállítói kapcsolatait, a munkaerőpiaccal kapcsolatos meghatározó elemeket, a vállalati gazdálkodást és pénzügyeket, a banki szolgáltatásokat, a kormányzati gazdaságpolitika megítélését, a közterhekkel kapcsolatos várakozásokat, az európai uniós lehetőségeket és terheket, a versenyhelyzetet, valamint a monetáris politika alakulását vizsgálta. A kkv bizalmi index értéke 2006 szeptemberében mélyen a negatív tartományban, -69 ponton zárt. Ez az eredmény, a kis- és középvállalkozók – az elmúlt két év során eddig nem tapasztalt – nagymértékű pesszimizmusát tükrözi.

A magyarországi kkv-k bizalmának megrendülése mögött leginkább a vállalkozások terheit tovább súlyosbító kormányzati gazdaságpolitikai és a monetáris politikai intézkedések állnak. A kkv bizalmi index 2006 harmadik negyedévi romlását elsősorban a gazdaságpolitika részindex látványos csökkenése (-19 pont) okozta – még tovább romlott a kormányzat elmúlt három hónapban hozott intézkedéseinek megítélése. A részindex az előző negyedévben mért -50 ponthoz képest 19 pontos visszaesést mutat, -69 ponton zárt.

Jelenleg a vezetők 23 százaléka szerint a kormányzat a kkv-k számára kifejezetten hátrányos gazdaságpolitikát folytat. A bizalmi index csökkenésében a gazdaságpolitika megítélésének romlásán túl szerepet játszik az is, hogy egyre több vállalatvezető ismeri fel azt a tényt, hogy a gazdaságpolitikai döntések mekkora hatással vannak a kkv-k üzletmenetére. Míg 2006 második negyedévében a kormányzat a leggyengébb minősítést az ipari vállalatok vezetőitől kapta, mostanra már minden szektor kritikusan ítéli meg a kormányzat által életbe léptetni kívánt intézkedéseket.

Vállalkozásellenes politikától tartanak

Márciusban a választások előtt a kkv vezetők csupán 59 százaléka tudta megjósolni a még ismeretlen összetételű kormányzat elkövetkező egy évi munkáját, melyet jellemzően pozitívnak ítéltek meg. Júniusban - a választások után – ugyanerre a kérdésre a megkérdezettek 89 százaléka válaszolt, többségében negatívan. Jelenleg a kkv vezetők 96 százaléka nyilvánított véleményt, amely minden eddiginél kedvezőtlenebb. A megkérdezettek 70 százaléka „vállalkozásellenes” gazdaságpolitikától tart az elkövetkező egy évben. Ez az arány a szolgáltatási szektorban (72 százalék), illetve a középvállalatok esetében (73 százalék) a legmagasabb.

A hazai kis- és középvállalkozók a megszorító intézkedésekkel kapcsolatos kormányzati bejelentések hatására összességében növekvő közterheket, vállalkozásellenes gazdaságpolitikát, növekvő vállalati hitelkamatokat, instabil és romló forintárfolyamot, lassuló árbevétel- és profit növekedést, a teljes jövedelmükre bejelentettek arányának csökkenését, valamint növekvő áremelési szándékot várnak.