Pesszimisták a kisvállalkozók

A K&H a GfK-val együttműködve 700 kis- és középvállalkozást (kkv) kérdez meg negyedévente az általános gazdasági várakozásaikról, versenyhelyzetükről, a várható piaci folyamatokról és a működésüket befolyásoló egyéb tényezőkről. A válaszadók kilátásaikat és várakozásaikat egy plusz száz és mínusz száz közötti skálán pontozhatják.

Megfagyott a hangulat

A felmérés legutóbbi adatai szerint a kkv-k minden eddiginél pesszimistábban várják az előttük álló egy évet. A bizalmi index az idei második negyedévben (áprilisban), először a felmérések történetében, nulla alá csökkent, mindössze -5,6 pontos volt. A mutató ezt megelőzően 0,2, míg tavaly szeptemberben 2 pont volt.

A bizalmi index - a kis súlyt képviselő mezőgazdaságot kivéve - valamennyi szektorban csökkenő értéket mutat. A legnagyobb esés a jelentős súlyt képviselő kereskedelemben tapasztalható, ahol az előző negyedévben megállapított -2,5 pontról az index -21,5 pontra zuhant.

A nagyobb kicsik bizakodóbbak

A 300 millió forint nettó éves árbevétel fölötti vállalatok egyre pozitívabban, a 100 millió forint nettó éves árbevétel alatti vállalkozások pedig egyre negatívabban látják a következő 12 hónapot. A válaszadók szerint egyre hosszabb időt kell várni, hogy a megrendelők fizessenek. Szerintük a következő egy évben 28,8 munkanap lesz a most 27,5 munkanapos várakozási időszak. A vállalkozóknak így átlagosan 8,6 munkanapot kell finanszírozniuk, miután ők - válaszaik szerint - nagyjából 20 nap alatt kifizetik beszállítóikat.

Leghosszabb fizetési határidővel a múlt negyedévben szintén az ipari vállalkozásoknak fizettek megrendelőik (32,8 nap), és itt növekedett a legnagyobb mértékben a fizetési határidő (27,7 napról 32,8 napra) is. A mezőgazdaságban viszont csaknem a felére, 31,8 napról 18,9 napra esett vissza a fizetési határidő.

Csökkenő nyereség

A kis- és középvállalkozások növekvő árbevétellel, ám - az ipart nem számolva - csökkenő nyereséggel számolnak az elkövetkezendő egy évben. Az iparban 9-ről 10,4 százalékra emelkedett az árbevételnövekedés remélt mértéke, a mezőgazdaságban 9,5 százalékról 11,1 százalékra. Nyereségnövekedést már csak az ipar vár, ott viszont 5,2 százalékról 7,6 százalékra nőttek a várakozások.

Viszont amíg 2004. negyedik negyedévében még a kereskedelmi cégek 34 százaléka számított az árbevétel 14 százalékos vagy magasabb növekedésére, ez az arány mostanra 21 százalékra csökkent. Ezt költségoldalon némiképpen kompenzálják, hiszen az ugyanilyen mértékű nyereséget remélő kiskereskedők aránya ennél kevésbé (17-ről 13 százalékra csökkent), ám itt is egyértelmű a várakozások romlása.

Nem lesz jobb a helyzet

A vállalkozások általánosságban a versenyhelyzetükben nem várnak javulást, a megkérdezettek 56 százaléka szerint azonos marad a helyzetük. Versenyhelyzetének enyhe romlását leginkább a szolgáltató szektor jelzi előre, ahol a válaszadók 20 százaléka számít arra, hogy rosszabb lesz a helyzete.

A negatív várakozások ellenére a kis- és középvállalkozások 80 százaléka készül beruházni vagy fejleszteni az elkövetkezendő egy éven belül, igaz, az előző felmérésben még ez a mutató is magasabb, 88 százalékos volt. A gép- és ingatlanberuházási kedv enyhe csökkenést mutat.

A kis- és középvállalkozások által kifizetett bérek várt növekedési dinamikája 0,2 százalékkal nőtt az elmúlt negyedévben (6,6-ról 6,8 százalékra). Az alkalmazottak képzésére továbbra sem tudnak nagyobb összeget fordítani.

Adóemeléstől félnek

A megkérdezett vállalkozások kevésbé, de még mindig tartanak a közterhek nagyarányú növekedésétől. Az Alföldön legpesszimistábbak a vállalkozók, itt 27 százalék várja a közterhek 5-10 százalék közötti növekedését.

A kereskedelmi szektorban működő vállalkozások körében a legmagasabb a közterhek további növekedésére számítók aránya (51 százalék), ugyanakkor ebben az ágazatban a legalacsonyabb az optimista, a következő egy évben csökkenő közterheket váró cégek száma (13 százalék). Míg átlagosan 2,5 százalékos közteher növekedésre számítanak a kkv-k, addig ez az arány a kereskedelmi szektorban 3,1 százalék.