További Magyar cikkek
Benyújtotta a Pénzügyminisztérium - és nem a pénzügyminiszter - a parlamentnek a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési törvényjavaslatának módosításáról szóló tájékoztatót, amely várhatóan a költségvetési bizottság módosító javaslataként kerül a törvényjavaslat szövege mellé. A költségvetési bizottság vasárnap délután öt órától tárgyalja a tájékoztatót.
A tájékoztatóban a 2009. évi költségvetési javaslatba foglalt bevételi főösszege 8 457 930,6 millió forintról 8 270 032,2 millióra csökken. A kiadási főösszeg 9 231 267,1 millióról 8 933 772,1 millió forintra változik, míg a hiány 773 336,5 millió forintról 663 739,9 millió forintra mérséklődik.
A céltartalék terhére kell elszámolni a központi költségvetési szervek esetében azt az összeget, amely a tizenharmadik havi illetmény, továbbá a külön juttatás és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulék előirányzatok csökkentésével keletkezik. Ugyan csak a céltartalék szolgál a központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak munkateljesítményeinek elismerésére.
Megnövekszik több hatóság, illetve hivatal költségvetési befizetése. Így a Nemzeti Közlekedési Hatóság 7,4 milliárd forint helyett 7,6 milliárd forintot, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 135,5 millió forint helyett 220,4 millió forintot köteles 2009. évben befizetni a bevételeiből a központi költségvetésbe. A Nemzeti Hírközlési Hatóság 6,4 milliárd forint helyett 6,6 milliárd forintot, a Magyar Energia Hivatal 1,02 milliárd helyett 1,07 milliárd forintot, a Magyar Szabadalmi Hivatal 170 millió helyett 279 millió forintot köteles befizetni. Lényegesen növekszik a földhivatalok befizetése is, 2,6 milliárd forintról 3,7 milliárd.
A tb-járulék fizetés felső határának egy naptári napra jutó összege viszont 21 ezer forintról 20 400 forintra csökken. A nyugdíjak számításánál 3,9 százalék helyett 1,6 százalékos nettó átlagkereset növekedést, és 3,9 százalék helyett 4,5 százalékos fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.
A Munkaerőpiaci Alap a központi költségvetésbe 153 milliárd forint helyett 158 milliárd forintot ad át a megváltozott munkaképességűek támogatásához. A nyugdíj alap jövő évi bevételi főösszege 3084 milliárd forintról 2999 milliárra, a kiadási főösszege 3084 milliárdról 2999 milliárdra csökken, és az egyenlege nulla lesz.
Az egészségbiztosítási alap bevételi főösszege 1441 milliárd forintról 1408 milliárd forintra, a kiadási főösszege
1447 milliárd forintról 1414 milliárd forintra, míg a hiánya 6,7 milliárd forintról 5,8 milliárd forintra csökken. A gyógyító-megelőző ellátásban a bérpolitikai intézkedései
végrehajtásának fedezetéül eredetileg tervezett 27 milliárd forint
15,8 milliárdra csökken.
Az Országgyűlés Hivatalának támogatása 323 millió forinttal 15,6 milliárdra, a Köztársasági Elnökség támogatása pedig 34,3 millióval 937,4 millió forintra csökken. Az Alkotmánybíróság támogatásának a csökkenése 79,1 millió, így az új összeg 1 milliárd 417 millió forint.
Az Országgyűlési Biztosok Hivatalának támogatása 79,5 millióval 1,678 milliárdra, az Állami Számvevőszék támogatása 796 millióval 7,094 milliárdra, a bíróságoké 4,2 milliárddal 64,7 milliárdra, az ügyészségeké pedig 1,9 milliárddal 29,1 milliárd forintra csökken.