Komoly változások az adórendszerben

Még nem született döntés arról, hogy a társasági adóban megjelenjék-e a kamat adóztatása, ami egyelőre 30-35 milliárdos "bizonytalansági tényezőt" jelent. A személyi jövedelemadónál az elkülönülten adózó jövedelmek adókulcsának emelésére kell igennel vagy nemmel felelniük a döntéshozóknak, és az a kérdés is állásfoglalásra vár még, hogy a kedvezményeket csak 2,5 millió forintig, vagy a korábban hangoztatott négymillióig lehet-e majd igénybe venni jövőre.

Idényrevizor

Elképzelhető, hogy az APEH terhelését "idényrevizorok" alkalmazásával mérsékelné a költségvetés. Arról is várat még magára döntés, a könyvvizsgálókat, adótanácsadókat is be lehet-e vonni az adóhatóság ellenőrzési tevékenységébe. Minimálbér A PM 57 ezer forintos és 58 ezer forintos minimálbér mellé készítette el számításait. Adómentességét továbbra is adójóváírás biztosítja, de a létező kiegészítő adójóváírás megszűnik.

A tervek jövőre minden kedvezmény igénybevételét korlátoznák, kivéve a családi kedvezményt. A tárca úgy számolt: 1,9 millió és 2,5 millió forintos éves jövedelem között szűnne meg teljesen a kedvezmény igénybevételének lehetősége. Jövőre elkezdődhet a családi adókedvezmény családi pótlékká alakítása - legalábbis ez olvasható ki a PM-anyagokból. A tárca készített számításokat úgy, hogy januártól ezer-ezer forinttal csökken a kedvezmény összege, de az is elképzelhető, hogy csak szeptembertől indul meg az átalakítás.

Két változat verseng az elsőségért az szja-táblát illetően. Az egyikben a középső sáv teteje 1,9 millió forint lenne, és 26 százalékos adókulcs tartozna hozzá. A másik változat 24 százalékos középső kulcsot tartalmaz. Az első változat biztosítaná, hogy a nettó jövedelmek 7,5-7,7 százalékkal, a reáljövedelmek 3-3,2 százalékkal emelkedjenek. A második verzió 8,5-8,6 százalékos nettó keresetemelkedést és 3,9-4,1 százalékos reáljövedelem-növekményt eredményezne.

Kamatadó

A PM számításai 7,5 százalékos bruttó keresettömeg-növekedést és 6,5 százalékos átlagkereset-emelkedést feltételezve készítette. A legfelső kulcsra - ismereteink szerint - a tárca készített háttérszámításokat negyven, valamint 48 százalékos változattal is, ám legvalószínűbb az, hogy nem változik a jelenlegi adókulcs.

Még nem született döntés a forrásadóról, de a tárcánál számolnak azzal, hogy emelkedik az elkülönülten adózó jövedelmek jelenleg húsz százalékos terhelése. Szimmetrikus szabályozást az jelentene, ha a mindenkori középső adókulcs adóztatná e jövedelmeket - érvel a PM -, vagyis 24-26 százalékra emelkedne (adótáblától függően) az adókulcs.

Nem a személyi jövedelemadóba, hanem a társasági adóba illesztené be a tárca a kamatadót. Jelenleg két lehetőség között kellene dönteni. Az első szerint a magánszemélynek fizetett kamat és kamatjellegű kifizetés része lenne a társasági adóalapnak. A második változat azzal számol, hogy minden fizetett kamat és kamatjellegű hozam növeli az adóalapot, és minden kapott kamat csökkenti azt.

Az első változat (amely a PM szerint is alkotmányosan aggályos és idegen a társasági adó rendszerétől) szerint az adót akkor is meg kellene fizetni, ha az adóalap negatív, s adókedvezmény nem érvényesíthető a kamat után fizetendő adóból. A második változat azzal számol, hogy csak a társaságiadó-alanynak minősülőkre terjedne ki a kötelezettség. Ekkor a büdzsé 29,3 milliárd forinttal gazdagodna, amiből 27,2 milliárdot a hitelintézetek fizetnének.

Helyi adók

Még nem eldöntött, hogy ezerkétszáz forintra emelkedhet-e az építményadó 1996-tól változatlan maximális összege a jelenleg kilencszáz forintos négyzetméterenkénti összegről. A telekadó maximuma háromszáz forintra nőhet a jelenlegi kétszáz forintos négyzetméterárról. Az idegenforgalmi adó összege is 1996-ban változott utoljára, így megérett a vendégéjszakánként háromszáz forintos adó ötszáz forintra emelése, ami 1,1 milliárdos bevételhez juttatná a büdzsét.

Ellene szól, hogy az idegenforgalmi adómérték emelés a számítások szerint államháztartási szinten az önkormányzati bevétel növekmény kétszeresét kitevő központi költségvetési bevételkiesést eredményezne. A tervek szerint két év múlva, 2006-tól megszűnhetne az üdülőépület utáni idegenforgalmi adó, és jövőre befagyaszthatnák a vállalkozók kommunális adója címen fizetett közterhet, amit 2006-ra törölne el a tárca.

A fiatalabb korosztályok foglalkoztatása esetén tíz százalékpontos járulékcsökkentés várható a társadalombiztosításban. Nem eldöntött, hogy minden 21 év alatti foglalkoztatottra vonatkozik-e a kedvezmény, vagy csak a munkanélküliekre. A gyesről, gyedről visszatérők alkalmazása öt százalékos tehercsökkentés mellett lehetséges, míg az ötven év feletti tartós munkanélküliek foglalkoztatása esetén a tb-járulék felét engedné el az állam.