Megkezdődött a költségvetési vita

Az általános vitát megelőző expozéjában a pénzügyminiszter úgy vélekedett, hogy a tervezett költségvetési törvény végrehajtása révén jövőre nem emelkedik tovább az államadósság, és a magyar gazdaság minden esélyt megkap arra, hogy 2004-ben fenntartható növekedési pályán mozogjon, ugyanis a büdzsé kedvezményezettjei mindazok a beruházások, amelyek a jövőbeni növekedést alapozzák meg.

Fidesz: becsapták a választókat

Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke a büdzsé kapcsán kijelentette, hogy várhatóan jövőre is nő az önkormányzatok eladósodottsága, hiszen azok széles körű feladataihoz a 2004-es költségvetésben nem kapcsolódik megfelelő mértékű pénzügyi forrás. A számvevőszék szerint egyébként társasági adó előirányzata magas kockázatú, míg az egyszerűsített vállalkozási adó, a bányajáradék, az energiaadó és a lakossági illetékek előirányzata megvalósítható.

A terveket - nem meglepő módon - az MSZP megfelelőnek tartja, míg a legnagyobb ellenzéki párt elégedetlenségének adott hangot mondván, hogy a miniszterelnök becsapta a választókat. A jövő évi büdzsé parlamenti vitáján Répássy Róbert fideszes képviselő bírálta a költségvetés tervezetét, mivel az ünnepségek, lakossági tájékoztatás ürügyén hárommilliárd forintot tartalmaz szerinte kormánypropagandára, miközben sem a millenniumi rendezvények, sem az EU-csatlakozási népszavazás nem indokolja azt - jelentette a NAPI Online tudósítója.

MSZP: pozitív EU-egyenleg

Kékesi Tibor, MSZP-s képviselő szerint az EU-egyenleg már a belépéstől kezdve pozitív lesz, ugyanis várhatóan hétmilliárd eurós szufficittel zárul közös uniós büdzsé 2003-ban, melynek következtében csökkenhet a magyar befizetési kötelezettség. Kékesi megjegyezte, hogy a májusi csatlakozással nem kerül nehéz likviditási helyzetbe a magyar költségvetés, mivel a járandóságok 10 százaléka azonnal lehívható.

László Csaba szerint az EU-hoz való csatlakozás a befizetések és a támogatások szempontjából pozitív egyenleget mutat, a költségvetésben megjelenő és az azon kívüli tételek a bevételi oldalon mintegy 315 milliárd forintot tesznek ki, szemben a kiadási oldalon álló 155 milliárddal. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy az MNB számításai szerint az eurózóna-csatlakozás évente 0,7-0,8 százalékot ad hozzá az ország évi GDP-bővüléséhez.