Újraírja a költségvetést a kormány

A Pénzügyminisztérium a pénzpiaci válság miatt új makropályát készít a költségvetési tervezethez, amelyben a GDP 2009. évi, 3 százalékos növekedési prognózisát és a 4,3 százalékos inflációs prognózist is kénytelen újraszámolni - mondta Veres János pénzügyminiszter csütörtökön az Országos Érdekegyeztetési Tanács (OÉT) plenáris ülésén. A számítások még folynak, a korrigált számok a jövő héten készülnek el és az OÉT október 17-i ülésén tárgyalhatók - jelentette be a pénzügyminiszter az MTI beszámolója szerint .

Veres János rögzítette: a 3,2 százalékos eredményszemléletű GDP-arányos hiánymutatón, amely nyugdíjkorrekcióval 2,9 százalék a kormány nem kíván módosítani.

A bejelentés nem új költségvetési törvénytervezet benyújtását jelenti, hanem lapunk megítélése szerint nagy valószínűséggel azt: a parlament előtt heverő, 2009-es költségvetési törvényjavaslathoz módosító indítványokat nyújtanak majd be, amelyekben korrigálnak bizonyos adóbevételi és kiadási tételeket, leszállítanak bevételi és kiadási előirányzatokat. Lényegében tehát jelentősen átdolgozzák a büdzsét, még ha újat formálisan nem is nyújtanak be. Azért kell így eljárni és nem új költségvetési törvényjavaslatot beterjeszteni, mivel utóbbi esetben a parlamenti tárgyalási idő miatt az országnak nem lenne év végéig elfogadott költségvetése. A módosítókkal való átírás teljesen bevett gyakorlat, igaz, az adóbevételek nagymértékű mozgatására a parlamenti tárgyalás során eddig még nem volt példa.

Elemzők már az elmúlt hetekben sürgették, a PM felülbírálja augusztusi prognózisait a makropályát illetően. A legfrissebb felmérések szerint a kormány 3 százalékos jövő évi gazdasági növekedési várakozása a valóságtól elrugaszkodottnak tekinthető. Az elemzői konszenzus szerint jövőre másfél százalékkal bővülhet csupán a gazdaság. Természetesen annak, hogy a várttól eltérően alakul az infláció és a növekedés, vannak, lehetnek jelentős tételeket befolyásoló hatásai, de alapvető felfordulást azért a számítások korrigálása nem feltétlen okoz.

Ebben a helyzetben nehéz viszonylag pontosan előre látni, milyen bevételeket és milyen mértékben viszi lejjebb a kormány, az eszkalálódott pénzpiaci felfordulás közepette nehéz prognosztizálni a pénzpiaci és a reálgazdasági szereplők viselkedését. Annyi azonban megkockáztatható, hogy a növekedési prognózis levitele elsősorban a külpiacokon várható recesszió, stagnálás miatt következik be, ami az exportnövekedésünket vágja vissza. Ez pedig kevésbé érinti negatívan az adóbevételeket, mint például a lakossági fogyasztás terén egy ugyanilyen mozgás. (Hiszen például az export áfamentes, az exportra termelő vállalatok helyzetének rosszabbodása azonban persze a társasági adóbevételeket és a munkahelyek mozgatásától függően a személyi jövedelemadó- és járulékbevételeket mérsékli.) Ez pedig azt is jelenti, hogy a bevételek viszonylag mérsékelt levitelét a kiadások szintén mérsékelt lefaragása követheti lapunk megítélése szerint.

Samu János, a Concorde makroelemzője az Indexnek azt mondta: elképzelhető, hogy a bejelentés azzal jár, hogy beillesztenek egy kockázati pályát a költségvetésbe, de rögzítik, hogy az eredetileg tervezett büdzsé fő számai így is tarthatók. Ugyanakkor lehetséges, hogy a bevételi oldal számainak változatlanul hagyása mellett magasabb tartalékképzési kötelezettséget írnak elő.

A szakértő elmondta: saját maga korábban modellezte, milyen hatással járna a költségvetésre, ha a GDP növekedés csak 1,5 százalékos lenne: a bevételi oldalon jelentős elmozdulást ez nem okozna. A magyarázat abban rejlik, hogy a fő bevételi forrás a fogyasztáshoz kapcsolodó adó, az áfa, a lakossági fogyasztás növekedésével pedig a kormány eddig is konzervatívan számolt.