Jövőre lezárulhat a privatizáció

A 2005-ös költségvetési törvényjavaslat tervezete 0,5-0,7 százalékos mértékű hiánycsökkentés mellett kötelezi el magát a következő évekre - erről szól a Világgazdaság birtokába jutott munkaanyag. A költségvetési törvényjavaslat két nappal ezelőtti verziója szerint a hiánycsökkentés ezen üteme követelménynek tekinthető, hogy az államadósságot és az infláció mértékét egyaránt csökkenteni lehessen - fogalmaz a dokumentum. Ám a hiánycsökkentés a kedvező irányú kibontakozáshoz önmagában kevés, olvasható. A centralizációs és újraelosztási hányad az ország fejlettségi szintjéhez képest magas. A versenyképesség további növelése, a vállalkozói szektor finanszírozási lehetőségeinek javítása, és általában a versenyszféra számára több tér biztosítása érdekében csökkenteni kell az adóbevételeknek a GDP-hez mért arányát, egyszersmind az EU-transzferek nélküli állami újraelosztás mértékét - olvasható.

A Világgazdaág úgy tudja, mégsem a korábban már beharangozott szintre csökkenti le a költségvetési törvényjavaslat a pótköltségvetés készítésének kötelezettségéről rendelkező szabályt. Korábban Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke is bejelentette, hogy jövőre 2,5 százalékra csökkentenék az idei ötszázalékos szabályt, vagyis azt, hogy jelenleg még a kiadási főösszeg öt százalékánál nagyobb hiányeltérés esetén kell pótköltségvetést alkotni. Noha a tervezési munka során sokáig 2,5 százalékra csökkentett mérték szerepelt a munkaanyagokban, a pénteki beterjesztést megelőző napokban ez a passzus három százalékra lazult.

Makropálya

A kormány jövő évi költségvetési terveit egy olyan makrogazdasági pálya függvényében alakítja ki, amely nagyjából megegyezik a 2004 májusában elfogadott konvergenciaprogrammal. A dokumentum erre közvetlenül is utal, "érvényben lévőnek" minősítve az EU-nak benyújtott programot. Ez jogilag igaz is, ám kérdés, a közelmúlt költségvetési kudarcainak tükrében is helytálló-e a megállapítás. Erre vonatkozóan a lapunkhoz két napja érkezett munkaanyag nem nyújt fogódzót, mert ebben még nem szerepel a teljes államháztartásra vonatkozó hiányterv. Mindenesetre a most felrajzolt makrogazdasági pálya nem sok magyarázatot ad a kijelölt konszolidációs pályáról történő nyilvánvaló letérésre (emlékezetes, az idei és jövő évi hiánytervet is jelentősen felfelé módosította a kormány), hiszen a gazdaság fejlődését a fél évvel ezelőttihez hasonlóan ítélik meg.

A kormányzat 2005-re négy százalék körüli GDP-növekedést feltételez, ez kissé magasabb, mint a konvergenciaprogramban megjelölt 3,5-4 százalék, ám most 2007-ig sem várja, hogy öt százalék körüli ütemre gyorsuljon a gazdaság. A külső egyensúlyra vonatkozó várakozások kissé ellentmondásosak: a következő három évre a költségvetési tervezet makropályája azonos ütemű export-, illetve importbővülést feltételez, a folyó fizetési mérleg euróban kifejezett hiánya azonban ennek ellenére nem emelkedik (a magasabb importérték miatt ennek kellene bekövetkeznie). A GDP százalékában kifejezett mutató kifejezetten javulást mutat, különösen a 2006-ról 2007-re történő 0,5-1 százalékpontos folyóhiány-mérséklődés mondható jelentősnek - ám a külkereskedelmi volumenadatokkal ellentmondónak. A háztartások fogyasztását tekintve a következő években egyenletesen háromszázalékos dinamikával számolnak, és bár ez 2005-re vonatkozóan kissé magasabb a korábbi, 2-3 százalékos terveknél, a munkatermelékenység alakulásával várhatóan összhangban lenne. Mindezt a kormányzat jövőre a bruttó keresetek 5-7 százalékos emelése mellett képzeli el. Érdekesség, hogy 2006-ban és 2007-ben a bruttó és nettó keresetek dinamikája azonos, ami arra utal, hogy erre az időszaka egyelőre nincs tervbe véve adócsökkentés.

Privatizáció

A kormány elszánt, hogy az ellenzék által aranytojást tojó tyúknak emlegetett Szerencsejáték Rt. privatizációját - legalábbis részlegesen - elindítsa, derül ki a munkaanyagból. Az rt. működésébe és fejlesztésébe indokolt a magántőke bevonása, ezért a tartós tulajdoni hányad 50 százalék plusz egy szavazatra csökkenne. Ez a mérték biztosítani tudja az állam számára érdekeinek érvényesítését.

Az ÁPV Rt. 2005. évi programja a privatizáció további gyors ütemű folytatására és lezárására épül. A társaság a hozzárendelt vagyonába tartozó cégektől, azok 2004. évi adóeredményei alapján elvont osztalékokat, s egyes kiemelkedően nyereséges cégektől a 2005. évi várható eredményük alapján elvont osztalékelőleget a költségvetésnek befizeti. Az osztalékbevételek volumene a folyamatos értékesítések miatt 2005-ban már nem éri el az erre az évre várható értéket.

A kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok ellátásának elősegítése, valamint a foglalkoztatási, a szociális, a sport-, a gazdasági és területfejlesztési célok megvalósítása érdekében az állam vállalkozói vagyonába tartozó, a vagyongazdálkodás céljaira feleslegessé váló ingatlanok ingyenesen önkormányzati tulajdonba adhatók. Ezeket az ingatlanokat utóbb az önkormányzatok értékesíthetik. 2005-ben szigorú feltételek mellett egyfajta privatizációs technikaként kötvényt bocsáthat ki az ÁPV Rt.

Önkormányzatok

Az önkormányzati szféra változatlanul a személyi jövedelemadó (szja) 40 százalékát kapná meg. Nem változik a helyben maradó szja aránya sem, a településeket továbbra is az ott kimutatott adó 10 százaléka illetné meg. A 2003. évre bevallott szja-t figyelembe véve a teljes öszszeg csaknem 467 milliárd forint, amiből 116 milliárd marad helyben, 243 milliárd a különböző önkormányzati feladatok ellátására szolgáló normatívák forrása. Mintegy 14 milliárd forinton osztoznak a megyei önkormányzatok - a megyéknél nem keletkezik közvetlenül szja -, s 92 milliárd jut a helyhatóságok jövedelemkülönbségeinek mérséklésére. Az elosztási szisztéma megegyezik az eddigivel. A központi költségvetés jövőre is teljes egészében átengedi a gépjárműadót az önkormányzatoknak.

Változás, hogy a Belügyminisztérium által működtetett fejlesztési támogatások közül a céltámogatást 2005-től decentralizálják, a regionális fejlesztési tanácsok döntési körébe kerül. A büdzsé tervezete szerint az ideinek csaknem dupláját, 8,4 milliárdot kaphatnak azon önkormányzatok, amelyeknek nincs elég saját forrásuk az uniós fejlesztési pályázatokhoz. Újdonság, hogy a 2005. október 31-ig fel nem használt részből támogatás nyújtható a hazai finanszírozású pályázatokhoz szükséges saját erő előteremtéséhez. Hétmilliárd forint jut a többcélú kistérségi társulások megalakulásának ösztönzésére, s szerepel a tervezetben 9,5 milliárd forint az idén létrejött társulások működési támogatására. A helyi költségvetés normatív támogatására országosan 15 milliárdot tervez a pénzügyi tárca, ötmilliárddal többet az ideinél, viszont jóval kevesebbet annál, amennyire a fővárosi önkormányzat szerint a BKV-nak szüksége lenne. Külön soron szerepel azonban a költségvetésben az idén is a 4-es metró építésének állami támogatása.

Lakástámogatások

Az állam jövőre mintegy 270 milliárd forintot fordít lakáspolitikai célokra. Új elemként jelenik meg a "fiatalok otthonteremtési támogatása", amit használt lakás vásárlásakor kaphatnak fiatal, gyermekes házaspárok vissza nem térítendő állami segítség formájában. A "fészekrakó program" keretében hitelgaranciát vezetnek be a lakáshoz jutáshoz szükséges önerő csökkentésére. A bérlakásállomány növelését szolgálja a magántulajdonban lévő lakások hosszú távú bérbeadásának ösztönzése. E program részeként juthatnak lakbértámogatáshoz a rászorultak. A három új támogatási formára összesen 5,3 milliárd forintot szánnak.

A félszocpol is teret kap jövőre: a lakásépítési kedvezmény felét igényelhetik azok, akik lakásbővítésre vállalkoznak, vagy két gyermek megléte esetén tetőteret építenek be. Ezt három vagy több gyermek szülei használt lakás vásárlására is megkapják. Folytatódik a panelprogram, erre 1,9 milliárd forint áll rendelkezésre a tervezet szerint. A támogatott lakáshitelek állománya várhatóan tovább bővül, és az év végére elérheti az 1600 milliárdot. A befejezett lakásépítések száma az idei szint, 30-35 ezer körül alakulhat.