Szétszórja-e a pénzt a kormány a következő választások előtt?

Az elmúlt napokban több fontos hír is megjelent azzal kapcsolatban, hogy milyen intézményi korlátok védik a költségvetés stabilitását a politikusok túlköltekezési kedvétől. A kérdés azért érdekes, mert a fogadkozások ellenére sok szakértő azt gondolja, a választások előtti reflex újra veszélybe sodorja majd a magyar gazdaságot. Laptársunk, a Portfolio.hu összeszedte, hogy pró és kontra hogyan változnak a szabályok.

Ami eddig biztos

A kormány meglehetősen váratlanul kihúzta az idei költségvetési törvény azon passzusait, amik a 2009-es és 2010-es elsődleges egyenleget határozták meg. (Előbbire GDP-arányosan 0,9 százalékos, utóbbira 1,1 százalékos többletet határozott meg.)

Benne maradt viszont az államháztartási törvényben az elsődleges hiány tiltása. Ez annyit jelent, hogy nagyjából 4 százalékos GDP-arányos teljes államháztartási hiány lehetne a 2010-es választási évben. Igaz ugyan, hogy ez kisebb lenne, mint az eddigi választási költségvetések, ám (1) így is az EU legnagyobb hiányát produkálnánk, és (2) megsértenénk vele a konvergenciaprogramot; ezek pedig súlyos politikai és piaci következményekkel is járhatnak. Ráadásul (3) a törvény feles, így átírni nem tart semeddig, valamint (4) egyetlen kontroll vagy szankció sincs, amely rendezné egy esetleges törvénysértés következményeit.

Vagyis látható, hogy összességében a mostani szabályok nem elégségesek, ezért is érdekes, hogy a kormány által kidolgozott közpénzügyi csomag milyen megoldásokat tartalmaz. (Igaz ugyan, hogy ebben nincs ötpárti konszenzus, de mégis ezt érdemes kiindulópontnak tekinteni. Egyrészt a javaslat kiindulópontnak szakmailag sokkal inkább elfogadható, mint a Fidesz háromtagú tanácsról szóló különös ötlete. Másrészt az ellenzék politikailag érdekelt lehet a csomag további szigorításában, így a program vagy a mostanihoz hasonló formában valósul meg, vagy sehogy.)

Sólyom László szerepe

A tervezet szerint az alkotmányban rögzítenék, hogy "az Országgyűlés és a kormány a hatásköreit az állami költségvetés fenntarthatóságának veszélyeztetése nélkül gyakorolja". Arra vonatkozóan azonban nincs különösebb szankció, hogy mi történik alkotmánysértés esetén. (Az elcsúszott költségvetés rendezésére más összefüggésben hároméves időtartamot nevez meg a tervezet.)

A tervezett szabályozás kétharmados törvényben rögzítené az elsődleges deficit szintjét, méghozzá az adósságszabályból levezetve. (Eszerint az államadósság reálértéke nem emelkedhet.) Az adósságszabályból levezetett elsődleges egyenleg azonban csak 2011-től lép életbe, 2009-2010-re még kézzel tenné bele a kormányzat a milliárd forintra meghatározott értéket a törvénybe és aztán az éves költségvetésbe. Ennek alapja hivatalosan a konvergenciaprogram, de hogy az évente frissített dokumentumba 2008-ban mi kerüljön, arra vonatkozóan különösebb kötelezettsége nincs a kormánynak.

Ezzel együtt összességében azt mondhatjuk, a költségvetési tervezetbe a fenti szabályok alapján - az Európai Unió élénk figyelme mellett - vélhetően nagyon meredek egyenlegszámok nem kerülhetnek. Igaz, a probléma eddig sem ezzel volt, hanem az egyenleg megalapozottságával. Így további fontos kérdés, hogy 2010-re milyen kontrollok, fékek épülnek ki, amelyek a megalapozatlan kiadási és bevételi számok beírását, illetve a büdzsé évközi felrúgását megakadályozzák.

A létrehozandó Törvényhozási Költségvetési Hivatal (TKH) a 2010-es költségvetést már beárazza, és véleményével megtámogatva akár Alkotmánybírósághoz is lehet fordulni. Amennyiben az AB a büdzsé fenntarthatóságával kapcsolatban megállapítja az alkotmánysértést, az is könnyen előfordulhat, hogy költségvetési törvény nélkül indulhat az év, ami a választásokra készülő kormánypártok sorsát is megpecsételheti. (Az Alkotmánybírósághoz elvileg a köztársasági elnöknek lehet alkalma elsőként fordulni, így a stabilitás iránt elkötelezett Sólyom László szerepe felértékelődhet.)

Elvben a kormány mégis játszhat arra, hogy ez a procedúra túlzottan hosszú időt vesz igénybe, és így ki lehet húzni a választásokig egy megalapozatlan (és laza) pénzügyi tervvel. Különösképp azért, mert nincsenek a törvényben olyan szankciók, automatikus mechanizmusok, amelyek a TKH általános elítélő véleménye esetén a kiadási oldal korrekciójára kényszerítenék a törvényhozókat.

Mi lenne, ha ősszel lennének a választások?

A kormányzati tervek szerint 2009 elejétől él a "pay go" szabály. Ezen elv alapján a költségvetéshez csak olyan módosító indítványt lehet benyújtani, amely nem változtatja meg a hiányt, vagyis a kiadásnövelő intézkedésekhez ellentételező javaslatot is csatolni kell. Ugyanakkor a rossz sejtést erősítheti az a tény is, hogy a 2010-es költségvetés kapcsán a TKH-nak még nem lesz feladata a módosító törvények egyenkénti beárazása. (Ennek praktikus oka van, a 2010-es büdzsé tárgyalásának idejére, 2009 őszére még nem tudja úgy kiépíteni a technikai és személyi feltételeket az intézmény, hogy azzal a talán fontosabb feladata, magának a költségvetési törvényjavaslatnak a beárazása ne sérülne érdemben.) Emiatt a hivatal működése még nehézkesebbé, lassabbá válhat a teljes költségvetés beárazása kapcsán.

Érdemes végül szót ejteni arról, hogy egy elfogadott és kellően szoros költségvetés is felborulhat tavaszig, amit aztán kemény intézkedésekkel kell ősszel korrigálni. Ezzel kapcsolatban egyelőre nem látunk erős kontrollt a közpénzügyi csomagban. Az pedig már a sci-fi kategóriájába tartozik, hogy őszre tegyük a választásokat. Pedig a nemzetközi tapasztalatok szerint az ősszel szavazó országokban a politikusoknak kevésbé jön meg a költekező kedvük, annyi ideig ugyanis nem lehet eltagadni a büdzsé aggasztó helyzetét.

A fentiek alapján a Portfolio.hu úgy látja, hogy a választási költségvetést jelentős korlátok elé állíthatja a közpénzügyi csomag, ám ezek talán nem elégségesek ahhoz, hogy a politikusok a választások előtt ne próbálják meg kijátszani őket.