Ötszázmilliárdos megszorítást, azonnal

Nem halogatható tovább az államháztartás gyökeres átalakítása, a hitelesség visszaszerzése és a hiány lefaragása a Kopint-Datorg zrt. kutatói szerint. Az elemzők kedden - a cég idei első konjunktúrajelentésének megjelenésével egyidejűleg - ismertették az államháztartási hiányáról írt 12 pontjukat.

Változások nélkül tarthatatlan a deficitcél

Az Eurostat hétfőn közzétett adataiból kiderült, hogy 2005-ben a magyar államháztartási hiány volt a legnagyobb az Európai Unióban. Erre az évre a 2004-ben csatlakozott tagállamok közül - a 3,3 százalékon, vagyis a határérték közelében lévő Máltát nem számítva - csak Magyarország nem teljesítette a maastrichti deficitkövetelményeket - emlékeztettek a kutatók.

Az első negyedéves adatok alapján ráadásul úgy tűnik, a hiány az idén is könnyen elszabadulhat. Három hónap alatt 800 milliárd forintnyi jött össze, ehhez április-júniusban még 500 milliárdot vár a PM. Palócz Éva, a Kopint tudományos vezérigazgató-helyettese szerint a második negyedéves cél még tartható, ám ebből az következik, hogy a második hat hónapban összesen csak 259 milliárd forint lehetne a deficit. "Ez néha egyetlen hónap alatt összejön" - érzékeltette a helyzet tarthatatlanságát Palócz.

Példamutató államot szeretnének

Az új kormánynak ezért a megalakulása után haladéktalanul hozzá kell kezdenie a hiány lefaragásához, ebben az őszi önkormányzati választások politikai szempontjai sem gátolhatják - mondják a Kopint szakértői. Az újabb deficittúllépés megakadályozása nemcsak pénzügyi, hanem hitelességi kérdés is, hazánknak ugyanis három éven belül már ötödször kellene korrigálnia hiány-előrejelzését, ha az idei költségvetési törvényben meghatározott 1542 milliárdos deficitet sem sikerül tartani.

A Kopint elsősorban a kiadások lefaragását sürgeti, a lehetséges bevételnövelő intézkedések közül csak a 15 százalékos áfa 20 százalékosra emelésének ötletét tartja megvalósíthatónak. A kiadások között nem számol a szociális költések jelentős lefaragásával - mivel ez a tétel viszonylag csekély arányt képvisel a költségvetésben -, legfeljebb a támogatási rendszer további átalakításával, mondván: a szociális jutattásokat a jelenleginél is inkább rászorultsági alapra kell helyezni.

Az 500 milliárd zömét a működési kiadások lefaragásával kell előteremteni. A Kopint szerint az államnak, a kormányzatnak példát kell mutatnia. Meg kell teremteni az állami pénzek elköltésének átlátható és mindenki által hozzáférhető elszámolását, minden állami pénzből gazdálkodó intézmény minden szerződését nyilvánosságra kell hozni - mondta Palócz Éva. A szakértők szerint a közszférában fel kell számolni a tb-befizetések elkerülését szolgáló megbízási szerződéses rendszert, ami egyrészt segítheti a járulékfizetési anomáliák felszámolását. Másrészt a megbízási szerződések felbontása nem jár a munkaszerződések megszüntetésekor jelentkező végkielégítések pluszterhével, így már rövidebb távon is megtakarítást eredményezhet.

Adminisztráció, gyógyszerkassza, felsőoktatás, műsorszórás

A Kopint négy konkrét területet nevezett meg, ahol több tíz-, esetenként százmilliárdos megtakarítást lehet elérni. A szakértők szerint az 500 milliárdból 200-300 milliárdot jelenthet a közszféra bürokratikus kiadásainak 10-15 százalékos lefaragása, az intézmények fenntartására már tavaly is több mint 2000 milliárdot fordítottak a költségvetésből. "Kormányzati elszántságtól függően ez az összeg akár a 400 milliárd közelében is lehet" - tette hozzá Palócz.

A gyógyszertámogatások anomáliáit is megszüntetné a Kopint, amely a jelenlegi százalékos - tehát a forgalmazók számára a drágább gyógyszereknek kedvező - támogatást egyösszegű dotációra változtatná. Emellett a szakértők szerint meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a gyógyszerkassza hiánya mindig túllépi az előirányzatot. "Ennyivel nem vagyunk betegebbek" - érvelt Palócz, aki szerint a hiánytúllépés megakadályozása mellett mintegy húszmilliárdot lehetne megspórolni ezen.

A kutatók szerint a felsőoktatásban csökkenteni kell az államilag finanszírozott helyek számát és szigorúbbá kell tenni az akkreditációt. További megtakarításokat kisebb tételekből, így a közszolgálati műsorszórás évi 45 milliárdba kerülő támogatásának ésszerűsítéséből lehetne összehozni.

'Tisztességes növekedés'

A konjunktúrajelentést ismertetve nemcsak az államháztartásról, hanem a magyar gazdaság általános helyzetéről is szó volt. Palócz szerint "tisztességes és kiegyensúlyozott szerkezetű" a tavalyi 4,1 százalékos GDP-növekedés. Erre az évre a gazdaság 4,3 százalékos bővülését várják, míg jövőre a bővülés - ha lesz megszorítás, miáltal a közösségi fogyasztás akár 5 százalékkal is csökkenhet 2007-ben - 4 százalékosra csökken.

A Kopint szerint az idei infláció 2,4 százalékos lesz - ez már számol az év közbeni lehetséges áfaemeléssel -, míg jövőre 2,5 százalékra emelkedik. A munkanélküliségi mutató további romlása várható: az állástalanok aránya az idén 7,7, jövőre már akár 8 százalékos is lehet. Az export és az import egyaránt bővülni fog 2006-ban (a kivitel 10,6-ról 14, a behozatal 5,8-ról 13,5 százalékra), míg jövőre 12-12 százalékos lehet a kivitel és a behozatal is.