Kálmán, Ede
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Eredmények

Karácsony Gergely

Ellenzéki Összefogás
50.62%

Tarlós István

FIDESZ-KDNP
44.29%

A kormány 1000 milliárdos adócsomagja

2009.01.29. 10:10
1000 milliárd forinttal csökkentené a kormány a munkavégzéshez kötődő adó- és járulékterheket, máshol pedig részlegesen visszapótolná az így kieső bevételeket, a hiányzó részt pedig az állami kiadások megkurtításával teremtené elő. Minden mozogni fog az adórendszerben, az szja-tól a járulékokon és áfán át a szolidaritási adóig.

A kormány 1000 milliárd forinttal csökkenteni kívánja a munkára rakódó terheket - jelentette be Gyurcsány Ferenc kormányfő a rendkívüli parlamenti ülésnapon. Négy területen jelent ez enyhítést: csökkenteni fogják a személyi jövedelemadót, a munkabér utáni járulékokat, eltörlik a magánszemélyek - szolidaritási adónak becézett - különadóját és a vállalati különadót is.

Igaz, részben ellentételezni is kell ezeket a lépéseket, ismerte el a miniszterelnök. Az adórendszer három eleméhez nyúlna hozzá a kabinet, amely valamelyest pótolná a munkavégzéshez kötődő adók 1000 milliárdos csökkentését. Enyhén emelnék az áfát, a személyi jövedelemadóban - és vélhetően a társasági adóban - a kedvezmények, mentességek körét drasztikusan leszűkítenék, és a vagyonadóztatást átszabnák úgy, hogy az egységes vagyonadóval a jómódúak a mainál nagyobb terhet viseljenek, az átlag alatti vagyoni helyzetűeknek azonban ne okozzon elviselhetetlen elvonásnövekedést.

Arra Gyurcsány nem tért ki, hogy mi lenne a lépések időzítése.

A kormányfő aláhúzta: az állami kiadásokat is vissza kell fogni. Ennek tartalma: a rászorultsági elv bevezetésével azokat a szociális támogatásokat, jóléti juttatásokat (a nyugdíj kivételével), amelyek nem célzottak, hanem mindenkinek alanyi jogon jár, mint például a családi pótlék, azokat felbruttósítanák - vagyis megemelnék - és megadóztatnák. Az átalakítás eredményeként az átlagos, illetve alacsony jövedelmi helyzetűek pozíciója nem romlana, magyarázta a kormányfő. A szociális rendszer így célzottabb lesz, mert a magasabb jövedelműek, a valójában nem rászorulók állami apanázsa kisebb lenne. Gyurcsány hozzáfűzte konkrétumok említése nélkül: a jóléti rendszer más területein is hasonló logikájú átalakítások kellenek, ezen még dolgoznak.

A kormányfő délutáni sajtótájékoztatóján sem bocsátkozott nagyon részletekbe. Annyit árult el, hogy ma 80 milliárd forintot tesz ki az önkormányzatok bevétele vagyoni típusú adókból (kommunális adó, építmény- és telekadó). Az átalakítások után ugyanebben a nagyságrendben marad a bevétel a tervek szerint - fogalmazott Gyurcsány, vagyis legfeljebb 20 milliárddal nőhet az önkormányzati bevétel az első lépés hatására.

Gyurcsány nem árulta el, hogy az 1000 milliárdos adócsökkentést ellentételező adóemelések, új adó bevezetése és a kiadáslefaragás hogyan oszlanak meg. Csak annyit mondott: 3-4 év alatt összességében 3-5 százalékponttal tervezik lejjebb vinni a kiadási szintet a GDP arányában. (Az újraelosztási arány ma mind fejlettségünkhöz, mind a versenytársainkhoz, a lengyelekhez, szlovákokhoz, csehekhez képest kirívóan magas - a szerk.) Évente tehát 1 százalékponttal lehet lejjebb szorítani a kiadási szintet, ami durván 300 milliárdos spórolást takar.

Az evához és az ekhóhoz nem nyúl a kormány, ahogyan a minimálbért szinte teljesen adómentessé tevő adójóváírás mai szabályain sem akar módosítani, jelezte a miniszterelnök. Az adórendszer különböző részein a mentességek, kedvezmények körének jelentős szűkítése pár száz milliárd forintos bevételt hoz az állam konyhájára. A családi pótlékkal szemben nem szándékoznak felbruttósítani és bevonni az adóztatás alá a gyedet és a gyest.