A kormány hosszú távú elkötelezettségeihez szükséges parlamenti felhatalmazást egyszerűsíti egy, a Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent új kormányrendelet, amely szerint például a projekt költség-haszon elemzését nem kell tartalmaznia sem az előterjesztésnek, sem a felhatalmazásnak.
Az államháztartási törvény kimondja, hogy az Országgyűlés előzetes felhatalmazását kell kérnie a kormánynak minden olyan szerződés megkötéséhez, amely több éves fizetési kötelezettséggel jár, és annak nettó jelenértéke eléri az 50 milliárd forintot. Egy tavaly februári kormányrendelet részletezi az ilyen hosszú távú kötelezettségvállalás szabályait.
A parlament részére a projektgazdájának (rendszerint a miniszternek) kell elkészítenie a felhatalmazási kérelmet, amit az Országgyűlés határozatban hagy jóvá. A felhatalmazási kérelem tartalmát nyolc pontban írja elő a kormányrendelet. A pontok részletezése a projekt költség-haszon elemzésével kezdődik, és azzal ér véget, hogy a projekt kapcsán nem merülhet fel tiltott állami támogatás.
A rendelet mostani módosítása négy pontot kivesz a nyolcból. Ezek a következők: a költség-haszon elemzés, a finanszírozási alternatívák nettó jelenértéken történő összehasonlítása, a szolgáltatás várható kezdési és befejezési időpontja, továbbá a tiltott állami támogatás lehetőségének a kizárása. Egy másik paragrafus pedig azt mondja ki, hogy nem kell a felhatalmazási kérelemhez mellékelni a pályázati dokumentációt.
A parlamenti felhatalmazás tartalmi elemeként pedig 11 pont volt az eredeti rendeletben, amelyből ötöt nem kell figyelembe venni a jövőben. Ezek között szerepelt a szolgáltatás igénybevételének ideje, amennyiben az eltér a futamidőtől; a várható éves kifizetés legmagasabb összege folyóáron; a szerződés változó díjelemei, a kifizetés pénzneme, valamint az állami kezesség, illetve garancia.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
