Gyöngyi
6 °C
13 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Adószabály miatt is csúszhat a metróépítés

2008.02.14. 11:14
Sikerült megalkotni egy jó célt szem előtt tartó szabályt úgy, hogy az ezernyi problémát fog okozni nemcsak a cégeknek, hanem az állami intézményeknek is.

A már eddig beismert két évnél is többet csúszik a négyes metró átadása; a sztrádaépítéseknél már korábban is jellemző volt, hogy nem készültek el határidőre az autópálya-szakaszok, ám a késéshez ezentúl több hónapot majd hozzá kell adni - ilyen következményekkel járhat egy, hamarosan hatályba lépő adószabály. Az említett két példa csak a jéghegy csúcsa: alig akad olyan közbeszerzéssel lebonyolított beruházás, amelynek csúszását ne vonná maga után a szóban forgó passzus.

A kormány kezdeményezésére a parlament a tavaly őszi adócsomagban fogadta el a közbeszerzésekkel kapcsolatos kifizetések feltételeit szigorító rendelkezést. Már a törvényhozási vita alatt is támadták néhányan az előírást, azonban a képviselők többsége zöld utat adott neki. Csak mostanában kezd tudatosulni a vállalkozások körében, mivel is jár az adózás rendjét módosító passzus, mivel az szűk egy hónap múlva, március 1-jével lép hatályba.

A közpénzek védelmében

Az új előírás lényege dióhéjban a következő. A közbeszerzés keretében megvalósuló beruházásoknál, projekteknél a közbeszerzési eljárás nyertese, a fővállalkozó csak akkor fizethet ki adott hónapban - áfa nélkül számítva - 100 ezer forint feletti összeget a közbeszerzési projekthez köthető szerződés alapján az alvállalkozónak, ha az alvállalkozó 15 napnál nem régebbi úgynevezett nullás igazolással igazolja, hogy neki semmiféle köztartozása nincs az APEH és a vám- és pénzügyőrség felé. (A bizonylat mutatja, hogy az utolsó fillérig befizetett például minden adót, járulékot az alkalmazottai után, rendben teljesítette a társasági adófizetési kötelezettségét, nem csalt el áfát vagy jövedéki adót. Sőt azt is, hogy rendben beadta a bevallásokat.) Ugyanez érvényes a vállalkozási lánc többi tagjára is, tehát a fővállalkozó alatti alvállalkozó az ő alvállalkozójának csak akkor fizethet nettó 100 ezer forintot egy hónapban, ha utóbbi beszerez friss nullás igazolást és így tovább.

Ha igazolás híján - beleértve azt is, hogy az alvállalkozónak köztartozása van - a láncban elöl álló mégis utalna a mögötte állónak, egyetemleges felelősség lesz a jutalma. Vagyis az alvállalkozó köztartozásáért ő is felelni fog.

És mi van a közbeszerzést kiírókkal?

Az új szabály a közbeszerzés kiírója és a pályázat nyertese közötti viszonyra is érvényes, egyetlen kivétellel. A különbség mégpedig az, hogy ha nullás igazolás hiányában mégis fizet a közbeszerzést kiiíró (önkormányzat, állami intézmény, BKV, MÁV, stb.), akkor rá nem terjed ki az egyetemleges felelősség. Minden más rá is vonatkozik, tehát addig ő nem fizethet, amíg a nyertes nem hoz neki nullás igazolást, illetve a köztartozás összegével csökkentett tételt fizethet csak ki.

Amennyiben az adóhivatal által kiállított igazoláson az szerepel, hogy köztartozása van, akkor a szerződés szerint járó összegből az adóhatóság lefoglalja a tartozást, és csak a fennmaradó részt kaphatja meg az alvállalkozó.

Az új szabályozást a közpénzek védelmével indokolta a Pénzügyminisztérium, mondván, aki adóforintokat kap az államtól, az ne titkoljon el adót, járulékot, illetéket. A cél szép, ám a konkrét szabályozás ezernyi gondot okoz az érintettek számára.

Azt sem tudni, mi mit jelent

Az első probléma, hogy noha március 1-jétől vezetik be a megkötéseket, ám azokat a már futó, március 1-je előtt kötött szerződésekre is alkalmazni kell. Azokat a kontraktusokat az akkor fennállt feltételek mellett kötötték a felek, és lehet, hogy többen nem ütöttek volna nyélbe üzletet a tárgyalt előírások és az azokkal járó plusz adminisztráció és egyéb nehézségek mellett.

A visszamenőleges jellegből következik, hogy minden egyes vállalkozásnak a már megkötött szerződéseit is meg kell vizsgálnia, hogy azok vajon közbeszerzéshez kapcsolódnak-e. Ez már önmagában is plusz adminisztrációt jelent a cégeknek, hiszen tételesen át kell nézniük minden kontraktust. Ezt ráadásul nagyban megnehezíti, hogy nem világos, mely szerződéseket kell így minősíteniük. Az elfogadott adótörvény ugyanis úgy szól, hogy azokra a kontraktusokra kell alkalmazni az új előírásokat, amelyek "közbeszerzések közvetlen megvalósítása érdekében kötött vállalkozási szerződések". A jogszabály azonban nem írja körül, mit kell érteni "közvetlen megvalósítás" alatt.

Világos ismérv híján azért is nehézséget okoz a szerződések minősítése, mert a vállalkozó és alvállalkozója ellenérdekelt felek ebben az esetben. A vállalkozónak a törvény előírja, hogy a márciustól életbe lépő szabályokról tájékoztassa alvállalkozóját, annak elmulasztása esetén pedig a kifizetés 20 százalékára rúgó mulasztási bírságot szabhat ki rá az adóhatóság. Mivel az összes szigorúbb feltétel csak púp az alvállalkozó hátán - hiszen például neki kell beszereznie az igazolást -, ezért ő abban érdekelt, hogy minél kevesebb szerződése kerüljön az új szabály hatálya alá. Az őt megbízó cég viszont abban érdekelt, hogy a szerződései lehető legszélesebb körét bevonja a közbeszerzéssel érintett kontraktusok közé, így minimalizálva annak a kockázatát, hogy a későbbiekben a hatóságok valamely teendő elmulasztásáért szankcionálják.

Jé, nem is tudtam, hogy tudnom kellene róla 

Sok cég ráadásul nincs is tisztában azzal, hogy ő - akár a vállalkozói lánc sokadik tagjaként - közbeszerzés alá tartozó üzlet megvalósításában segédkezik. A magyarázat a következőkben rejlik. Az adózás rendjét módosító új szabály a vállalkozások sokkal szélesebb körét vonja be a törvény hatálya alá, mint a közbeszerzési törvény. Magyarán: több olyan cég csak akkor fog rádöbbenni, hogy ő valamilyen úton-módon egy közbeszerzési üzlet része és folyton igazolásokért kell rohangálnia az adóhatóságra, hogy megkapja jussát, amikor a megbízó partnere erről őt értesíti.

Mindezek miatt huzavonára lehet számítani a vállalkozói lánc minden tagja között. A megbízó és az alvállalkozó vitatkozik majd azon, hogy a kettejük között fennálló szerződés az új szabályozás alá tartozik-e; sokan nem akarják majd vállalni az igazolások ismétlődő beszerzését. Ez pedig a kivitelezés késedelmében csapódik le, akár úgy is, hogy a fővállalkozónak új partnert kell kerítenie, máskülönben meghiúsulna a beruházás. Az addigi partner kiváltása egy másikkal további macerával jár és hosszú időbe telik. Mindezek egy újabb csapással egyenértékűek például a metróberuházás szempontjából.

Unos-untalan igazolást kell kérni

Sok fejtörést okoz magának a nullás igazolásnak a megszerzése is. A hagyományos igazolás nem jöhet szóba, mivel a közbeszerzés esetén felmutatandó igazolás iránti kérelmeknél fel kell tüntetni olyan adatokat is, amelyek a normál igazoláshoz nem kellenek (a kifizető nevét, adószámát, székhelyét). Ráadásul a szabály értelmében minden egyes kifizetéshez új a közbeszerzési kifizetéseknél használatos igazolást kell kérni. Hiába kell ugyanaznap kifizetnie ugyanazon alvállalkozó részére három megbízónak nettó 100-100 ezer forint feletti összeget, az alvállalkozónak három igazolást kell beszereznie az adóhatóságtól.

Csak az APEH-hez kell küldeni

A köztartozásról szóló igazolás iránti kérelmet elegendő csak az APEH-hez eljuttatni. Az adóhivatal feladata ugyanis, hogy felvegye a kapcsolatot a vámosokkal, akik meg kell nézzék saját adatbázisukat és értesítsék az adóhatóságot, hogy az ő nyilvántartásuk szerint minden rendben van-e az adott cégnél. Közben persze telik az idő.

Ezt csak részben orvosolja, hogy idén az igazolást már lehet elektronikusan is kérni. A papírmunka így javarészt megspórolható, ám a nagyobb vállalatok szinte naponta fognak az APEH-hez azzal a kéréssel fordulni, az állítson ki igazolást köztartozásáról. A közbeszerzésekben érintett vállalkozók körét és a szabályozást alapul véve ez becslések szerint azt jelenti, évente 100 ezer körüli igazolás kiállítására vonatkozó kérelmeket nyújtanak be az adóhivatalhoz. A kérelmeket fel kell dolgoznia a hatóságnak, és ki kell állítania az igazolást, így az adóhivatal is érdemi adminisztrációnövekedéssel szembesül.

Azzal is számolni kell, hogy nem megy minden flottul, és az igazolás átadását követően a megbízó valamiért nem utalná az alvállalkozónak az őt megillető összeget 15 napon belül. Mivel az igazolás csak akkor érvényes, ha 15 napnál nem régebbi, ezért a késedelem miatt az alvállalkozónak ismét végig kell járnia az utat az adóhivatalnál. Az APEH-nek ekkor 8 napja van arra, hogy a "lejárt" igazolás helyett egy újabban állítson ki. Addig is az alvállalkozó nem jut a pénzéhez, újabb vitákat generálva a megbízó és az alvállalkozó között.