Eleonóra
-1 °C
2 °C

Adna egymilliót egy vadidegennek?

2007.05.17. 07:44
A betéti kamatoknál többet kereshet, aki kölcsönad, a hitelkamatoknál kevesebbet fizet, aki kölcsönkér. Nincsenek extra költségek, csak a kölcsön és a kamatai – ezt ajánlják az Angliában és az USA-ban egyre nagyobb tömegeket vonzó portálok, amelyek pénzüket hitelezni hajlandó és hitelt kereső ismeretlenek összehozását vállalták. A felek maguk határozzák meg a hitel összegét, a futamidőt és a kamatot, persze úgy, hogy mindenki jobban jár, mintha bankba menne. Elemzők szerint a pénzintézetek előbb-utóbb kénytelenek lesznek csökkenteni díjaikat, ha a szolgáltatás tovább hódít.

A Zopa a világ első olyan közösségi szájtja, amely arra jött létre, hogy összehozza azokat, akik pénzt adnának kölcsön azoknak, akiknek pénzre van szükségük – és mindezt a hitelintézetek kihagyásával. A szolgáltatásnak az elmúlt két évben 140 ezer regisztrált felhasználója lett, ezek harminc százaléka hitelező. A Zopa még csak Nagy-Britanniában működik, de a tervek szerint az idén már az Egyesült Államokban is elérhető lesz. Európában csak ezt követően indulhat be a közösségi kölcsönzés. Az Egyesült Államokban is indult hasonló szolgáltatás, a Prosper.com egyéves fennállása alatt 140 ezer regisztrált felhasználót tud felmutatni.

Kölcsönzés egymás között

Hogyan is működnek az ilyen honlapok? A legfontosabb ezeknél a szájtoknál a bizalom, hiszen idegen embereknek kölcsönöznek idegeneknek. Éppen ezért regisztráláskor szigorú ellenőrzésen esnek át a leendő felhasználók. A szolgáltatók leellenőrzik, valós személy iratkozott-e fel, illetve hitelképes-e. Ezt a legkönnyebben hitelintézeteken keresztül tehetik meg. Utánajárnak, voltak-e korábbi hitelei a leendő ügyfélnek, és mennyire pontosan fizettek. Azt is megvizsgálják, nem szerepelnek-e valamilyen pénzintézeti feketelistán.

A Zopa szolgáltatónál a hiteligénylőket négy csoportba osztják: A*, A, B és C. Az A*-val jelölt igénylők a legmegbízhatóbbak, náluk a legkevésbé valószínű, hogy bukik a kölcsönzött összeg, 0,5 százalék az esélye annak, hogy nem tudják behajtani a követelést. Az A-val jelölteknél ez az arány 1-1,5 százalék között van, a B-vel jelölteknél 2,5 százalékos, C jelűeknél pedig 3 százalékos a behajthatatlan követelés.

Akik pénzt adnának kölcsön, eldöntik, mekkora összeget ajánlanak fel, mekkora kamatra és mennyi időre. Azt is el kell dönteni, milyen típusú igénylőnek hajlandók kölcsönadni. A minimum kölcsönözhető összeg a Zopánál tíz font, felső határ nincs. A Prosper.comnál 50 dollár, és itt meghatároznak egy 25 ezer dolláros határt is. Péládul a hitelező dönthet úgy, hogy kétszáz fontot ad, öt százalékos kamatra A* jelű igénylőnek, vagy nyolc százalékos kamattal B jelűnek. Ha akad olyan igénylő, aki elfogadja az ajánlatot, jelzi ezt a hitelezőnek, és megkötik az üzletet. Ha senki nem jelentkezik, az összeg a Royal Bank of Scotlandnél pihen 4,5 százalékos kamatozással.

A Prosper.comnál több lehetőséget adnak a hitelezőnek. Például fényképek alapján is dönthetnek, kölcsönöznek-e az igénylőnek. Természetesen itt is csak hitelképes ügyfeleket engednek regisztrálni.

Olcsóbban, egyszerűbben

Az üzlet a hitelintézetek kihagyásával történik. Sokak szerint pontosan ez a vonzereje az egésznek. A hitelezők magasabb kamatot tudnak szerezni, mintha bankokban kötnék le pénzüket. Az igénylők meg alacsonyabb kamattal kapnak pénzt, hiszen nem rakódnak rá különböző banki díjak, mint például a folyósítási költség, a kezelési költség, a hitelbírálati díj. Arra azért figyelmeztetnek az alapítók és az üzemeltetők, hogy ez nem olyan, mintha egyszerűen lekötnénk a pénzünket. Kockázatos is lehet az üzlet, hiszen elképzelhető, hogy az igénylő nem fizeti vissza a kapott pénzt.

Ha ez megtörténik, akkor sem marad pénz nélkül a hitelező. A hitelező és az igénylő között ugyanis teljesen hagyományos szerződés jön létre, végső esetben bírósághoz is fordulhat a pórul járt hitelező. A Zopa ráadásul az adósságot behajtócégeknek adja el, akiktől sikeres behajtás esetén a hitelező visszakapja a jussát. A havi részleteket is a szolgáltatókon keresztül fizetik az adósok. Ha késik a részlet, a szolgáltatók késedelmi bírságot szabnak ki. Természetesen előtörleszteni is lehet, a pénzintézetekkel ellentétben külön díj nélkül.

Az International Herald Tribune által idézett bankpiaci elemzők szerint a hasonló szolgáltatások népszerűsége azt eredményezheti, hogy idővel megváltozik a banki hitelezési rendszer. Itt nincsenek drága ingatlanok, drága munkaerő, a rendszer egyszerű, kevés emberrel is működik, ezért igen olcsók hitelek. A hagyományos bankok érzékelik a veszélyt, de szerintük a tapasztalat és az elérhetőség többet ér, mint az alacsony kamatok. A bankok állítják, ha pénzről van szó, a fogyasztók előnyben részesítik a kényelmet és a biztonságot.

Itthon még nincs

Magyarországon csak PSZÁF-engedéllyel, regisztrációval lehet hitelezni. Vagyis ha valaki ilyen tevékenységet szeretne folytatni, engedéllyel kell rendelkeznie. A Zopa a brit felügyelet engedélyével működik, így ha Magyarországon is szeretnének ilyen szolgáltatást nyújtani, a PSZÁF-nál kellene regisztrálniuk.

Az uniós szabályozás lehetővé teszi azoknak a cégeknek, amelyek anyaországukban már megkapták az ottani pénzügyi felügyelet engedélyét, hogy más EU-s országokban regisztráció után végezhessék ugyanazt a tevékenységet. A regisztráció a hazai felügyeletek igazolásával történik.

A PSZÁF nem tud itthon közösségi alapon szerveződő kölcsönzésről – nyilatkozta az Indexnek Binder István szóvivő.