Visszaszivárognak a közszolgák

Ez a „visszaszivárgás” elképzelhető, ugyanis a Világgzdaság úgy tudja, több helyen ugyanazt az állást hirdetik meg, amelyből pár hónapja kirúgtak valakit, mondván: létszámot kell csökkenteni, átszervezés zajlik vagy párhuzamos munkakört szüntettek meg. Az üres posztokra nemcsak a központi, hanem a helyi közigazgatási szervek is toboroznak.

Többek között titokvédelmi munkakörbe, kormánytanácsadónak, adóellenőrnek, statisztikai elemzőnek, ügyintézőnek jelentkezhet most az, aki a közszférában vágyik jogviszonyra. Érdekesség, hogy tavalyelőtt ősztől számítva közel hatezer tanár vesztette el az állását, most azonban újra több intézmény keresi őket. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) adatai alapján 2006 szeptemberétől tavaly év végéig csaknem 9000 elbocsátandó közszolgát jelentettek be a munkaügyi központhoz.

Több mint egyharmaduk diplomás, egynegyedük pedig szakközépiskolát végzett. Míg ez utóbbiak közül sokakat küldtek el előadói, ügyintézői munkakörből, addig az egyetemet, főiskolát végzettek többsége adóellenőr, jogász, pedagógus. Vagyis a korábban elbocsátottak végzettsége, tapasztalata sok esetben megfelel a most megjelent álláshirdetésekben megfogalmazott elvárásoknak.

Csakhogy amennyire nehéz volt „megszabadulni” a létszámcsökkentésben érintettektől (hosszú felmentési idő, magas végkielégítés), úgy visszakerülni is bonyolultabb lesz az időközben megváltozott jogszabályok miatt. 2007 szeptemberétől például a közszférában is bevezették a próbaidőt, amely minimum három hónap.

A közalkalmazotti törvény alapján például ha a közalkalmazott alkalmatlan a munkára, akkor a határozott idejű jogviszonyát a foglalkoztatója azonnali hatálylyal megszüntetheti. A köztisztviselőknél többek között szigorodott a felmondási idő, az eddigi hat helyett alapvetően két hónap lett. Úgy tudjuk, a közszféra állásportálját üzemeltető Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ működését nem érinti a szegmens kultúraváltási programjának kitalálója, Szetey Gábor államtitkár távozása.

Az azonban kérdéses, hogy a már törvénybe foglalt, illetve hamarosan életbe lépő változásokra mekkora nyomást gyakorol majd belülről a közszféra, lesz-e, aki helyette betartatja a regulákat, vagy teljes mértékben sikerül bojkottálni azokat. Ugyanis a munkatársak kiválasztását, felvételét érintő szabályok mellett a teljesítménytől függően a bérezés is változott. Az új szabályzó például kimondja, hogy a köztisztviselő illetményét a vezető az éves költségvetési időszak elején egy évre előre maximum 20 százalékkal csökkentheti, vagy maximum 30 százalékkal növelheti.

A törvény szabta változások még nem értek véget, júliustól vezetik be a központi pályáztatási rendszert és kompetenciavizsgálatot a központi és kormányhivatalok vezetői részére. 2009. januártól ugyanez vár a minisztériumok, a MeH és a kormányhivatalok köztisztviselőire. Kérdés, az új szabályok és általában a teljesítményértékelési rendszer – amelyben a minősítéskor az adott közszolga kompetenciáit is figyelembe veszik – túléli-e a kritikákat. Szetey távozása előtt pár nappal egy volt köztisztviselő fordult az Alkotmánybírósághoz, mondván: a rendszer diszkriminatív, az sérti az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét.